Müncheni 676

/ Maronics Ilona Anna /
maronics.ilona.anna képe
Január a változások hava volt ösztöndíjas életemben. Hiszen az eddigi feladataim mellé megörököltem egy fantasztikus leány cserkész őrsöt. Mivel 17 évig voltam aktívan cserkész, ismerem a feladatkörrel járó intézni valókat. Még aktív cserkész koromban két őrsöt is vezettem, tagjai azóta is a lelkemben élnek. Tudom, hogy ezzel az alig fél éves projekttel új barátokat szerezhetek.

Münchenben két csapat létezik: a 67-es számú Országh Ilona Leánycserkészcsapat és a 76-os számú Szent Imre herceg Cserkészcsapat. A cím ezt sejteti: a két számot könnyű összeolvasni, így adott a két csapat frappáns csatakiáltásainak összeszerkesztése. 

De miért fontos a cserkészet?

Külföldön fontos a magyar fiatalok nevelése, pláne a magyarságtudatra nevelése. Véleményem és tapasztalatom szerint a cserkészet által elsajátítható az a praktikus és szellemi tudás, ami az élet bármely területén segíthet. Magyar mivoltunk megőrzésében pedig különösképpen sokat adhat. Ha jól csinálja az ember, akkor egy fantasztikus, összetartó közösséget lehet létrehozni. Fontosnak tartom azt is, hogy ezek a közösségek, a közel ugyanolyan értékrendet valló fiatalokkal, több házasságot szülnek, ami a külhoni megmaradás és az asszimilálódást pár generációval eltolja.

Mi is a cserkészet? Teleki Pál így fogalmaz:

„A cserkészet nem szórakoztató, hanem nevelési intézmény. A cserkészet célja egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogás kialakítása keresztény-erkölcsi alapon. A jellemnevelésen kívül még célja a magyar öntudat fejlesztése is. A cserkészet az ISTEN, HAZA, EMBERTÁRS és MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁRA neveli cserkészeit. A cserkészmunka lényege a "Cserkésztörvények"-ben legjobb tudása szerint próbál élni. A törvények nem tiltó jellegűek, hanem biztatják cserkészeinket a helyes magatartásra. A vezetők is természetesen ezen törvények szellemében vezetik a rábízott cserkészeket, mivel "A vezetés elsősorban példa". (Teleki)"

Mit is ír a KMCSSZ (Külföldi Magyar Cserkésszövetség) a külhoni cserkészekről? Ide illesztettem egy idézetet:

„1945-ben Nyugat Európa menekülttáboraiban éledt ujjá a Szövetség. Csapatok alakultak ott, majd a kivándorlásokat követen, főként tengeren túlra helyeződött át tevékenységünk. Csapataink vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában,Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Szórványcserkészeink úgyszólván a világ minden országában akadnak. A nyugati világ magyar iskoláinak a felét mi tartjuk fenn. Vezető jelöltjeinktől magyar nyelvből és irodalomból, földrajzból és történelemből érettségit követelünk. 1954-tol 2002-ig 2880-an szereztek érettségit. Könyvkiadásunk jelentős. Főként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adunk ki. Tánc és regős csoportjaink elsőként alakultak a nyugati világban, és sok civil tánccsoport magját alkották vezetőink. A központi vezető képző táborunk (Fillmore, NY) mellett Ohioban, Ausztráliában, Németországban és Brazíliában tartunk fenn parkokat. Cserkészházaink vannak New Brunswick, Garfield, Sidney, Buenos Aires, és Cleveland városokban."

Ezek szerint a KMCSSZ egy világméretű szervezet. Amint látható, a cserkészek nevelésének fő szempontjai így néznek ki: a cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának, embertársainak, és magyarságának tartozik. (2. cserkésztörvény) Bár a KMCSSZ alá tartozik, de földrajzilag elválik a szórványban élők cserkészszövetségei A Kárpát-medencében három magyar cserkésszövetség létezik: az SZMCS (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség), a VMCSSZ (Vajdasági Magyar Cserkészszövetség) és az RMCSSZ (Romániai Magyar Cserkészszövetség). Ezek a szövetségek, csapatok, őrsök, és vezetők, saját idejüket nem kímélve, jócskán hozzátesznek a magyarság megtartásához és az asszimiláció elkerüléséhez.

Szeretnék én is a tőlem telhető legtöbbet megtenni a rám bízottakért és remélem, hogy mint ideiglenes őrsvezető megállom a helyem az új csapatban.