Nemzeti identitásunk - hitünk - Istennel való kapcsolatunk
A celebrálásban közreműködött: Pál László püspöki vikárius (Kismarton), Prof. Dr. Vencser László az Ausztriai Idegennyelvű Katolikus Lelkészségek Országos Igazgatóságának igazgatója, valamint Varga János a Collegium Pázmáneum rektora.
A szentmise elején Csibi Krisztina a Magyarság Házának igazgatója köszöntötte az egyházi méltóságokat, továbbá Mátrai Mártát a magyar parlament háznagyasszonyát, Gaál Gergelyt a Mátyás király Emlékév Tanácsadó Bizottságának elnökét, és annak tagját id. Lominczi Zoltánt az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét, valamint Bóta Zsolt követ urat a bécsi nagykövetség képviseltében. Az emlékmisén erdélyi, felvidéki, anyaországi és az Ausztriában élő magyar diaszpóra közösségek tagjai is képviseltették magukat.
Csibi Krisztina bevezetőjében felidézte, hogy az emlékévet 2018. január 12-én, a Hunyadi Mátyás trónra jutását segítő szegedi egyezmény aláírásának 560. évfordulóján nyitották meg Szegeden: a dómban Kiss-Rigó László püspök által bemutatott ünnepi szentmisével, a Látogatóközpontban reneszánsz forgataggal és a Dóm téren kézi ágyuk díszsortűzével. Az emlékév során a Pozsonyi Magyar Intézetben megnyílt a Mátyás király – Mecénás és katona című, Merényi Zoltán és Somodi András réz-acél-vászon kompozícióit bemutató exkluzív kiállítás, Budapesten pedig Mátyás király, az államférfi és törvényhozó címmel emlékülés volt a Parlament Delegációs termében. A Mátyás király – Mecénás és katona kiállítás azóta körútjára indult, amelyet már Székesfehérváron, Zentán és Esszéken is megtekinthetett a széles publikum.
A szentmisén a zenei szolgálatot a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara látta el, akik J. G. Lickl – C-dúr miséjét adták elő.
A szombat esti szentmisén az évközi 9. vasárnap olvasmányai és Szent Márk könyvéből a 2. fejezet 23-28a versének evangéliumi szakasza hangzott el.
Az evangélium lényegi mondanivalóját dr. Kiss-Rigó László püspök szentbeszédében röviden így summázta: „Az evangélista érzékelteti a történettel, hogy Krisztus a törvény szolgasága helyett meghozta az Isten gyermekeinek szabadságát. Az írástudók csak terheket raktak az emberekre aprólékos magyarázataikkal. Jézus az emberekkel való szeretetkapcsolatát úgy alakítja ki, hogy irgalmat tanúsít irántunk. Az emberek közötti kapcsolatban is a legfőbb kötelesség a felebaráti szeretet, nem pedig a törvény betűjén való rágódás.”
A zsidóknál a szombat megünneplésének kérdése a kiválasztottsághoz, a nép identitásához kapcsolódott: szombaton az Istennel való kapcsolatról gondolkodtak, az Istennel való szövetség megőrzése állt a középpontban. Megemlékeztek, arról a napról, hogyan vezette ki őket Isten az egyiptomi fogságból és kötött velük szövetséget. A farizeusoknál azonban kifordult ennek a kapcsolatnak az értelmezése, azt gondolták, ők azok, akik helyesen őrzik a szövetség „lángját”, akik helyesen ápolják az istenkapcsolatot. A törvény értelmezésével nemegyszer kiüresítették a szövetség, a parancsolatok igazi értékét, egyben magatartásukkal saját magukat is kizárták az Istennel való kapcsolatból.
Jézus azonban bizonyítja, hogy Ő a történelem Ura, hiszen a törvény és a szeretet konfliktusát életével, élete árán egyenesíti ki. Jézus nem százalékban méri a kereszténység lényegét. Ő azt mondta legyünk a közösségeinkben só és kovász. Ezek pedig azok, akik identitásuk mellett megdolgoznak a hitükért, azt megvallják és Istennel személyes kapcsolatot ápolnak mindennapjaikban. Azt kívánom, hogy ez az emlékmise segítsen bennünket identitásunk megőrzésében, hitünk megvallásában és az Istennel való szeretetközösség megélésében nemzetünk, hazánk megszentelődésének javára.
A Mátyás király emlékév programjai folytatódnak Bécsben: novemberben kárpát-medencei tudományos konferenciát rendeznek a fővárosban, amelyen Mátyás király életművét tárgyalják az előadók az újabb kutatások tükrében.
Fotó: Magyarság Háza
