Székásy professzor úr beszélt arról, hogyan is lett ő argentínai magyar. Elmesélte otthonról menekülésének kalandos történetét, ugyanis az 1940-es és azt követő évek Magyarországáról volt kénytelen távozni gyermekkorában családjával együtt. Előadása alkalmával betekintést nyújtott, az argentinok által kevésbé ismert, a második világháború alatti és utáni Magyarország történeti és politikai képébe, hiszen személyesen is átélte a korszak nehézségeit. Mesélt arról is, hogyan kezdett távol Magyarországtól, Argentínában új életet. Azonban Argentínába kerülése után is a magyar nyelvnek és kultúrának elhivatott őrzője maradt. Sokáig az Ars Hungarica, a magyar művészet terjesztésén hosszú évek óta sikeresen munkálkodó szervezet elnökeként tevékenykedett.
A tanár úr mellett a konferencia másik előadója Benedek Zsuzsanna volt, aki a program során beszélt nyelvünk szépségeiről, érdekességeiről, a magyar nyelv eredetéről, a finnugor nyelvcsaládról, a legelső magyar nyelvű szöveg emlékünkről is. Itt, a spanyol nyelvi környezetben különösen érdekes témáról, a magyar eredetű spanyol szavakról is hallhattunk. Érdekességként megemlítve például a kocsi szó (coche spanyolul) magyar eredetű, története pedig egészen a 15. századig vezethető vissza. Ugyanis a 15. században Kocs városában készítették a szekereket, amelyek aztán Bécsbe kerültek, és a szó ebből a városból való eredetre utal. A huszár, a szablya, a gulyás, a csárdás szavak spanyol megfelelői is mind magyar eredetűek. További érdekesség volt a spanyol ajkú hallgatóság számára más nyelvtani különlegessége is nyelvünknek, például annak agglutináló volta. Szavaink sok esetben hosszúak, hiszen mindig lehet hozzájuk toldalékokat fűzni, és így új értelmet is nyernek. Ezért a magyarul tanulóknak sokszor ismeretlen szónak tűnhet egy-egy toldalékolt szó. Előadása alatt kitért továbbá összetett szavaink elvarázsoló szépségére is, mint például a testvér vagy útlevél kifejezések. Olykor összetett szavaink játékosak is, mint a dióhéjban szavunk, amelynek jelentését a magyarokon kívül mások aligha értenek meg azonnal. Rendkívül dallamos nyelvünk a spanyollal ellentétben nem tesz különbséget a férfi és női nem között, amely szintén mint nyelvi különlegesség hangzott el. Néhány nappal a konferenciát követően Dr. Székásy Miklós az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetségének épületében, a Mindszentynumban tartott újabb izgalmas előadást, ez alkalommal a magyar jezsuiták kulcsfontosságú tevékenységéről a perui alkirályságban, amely a XVIII. században magába foglalta a mai Peru, Bolivia, Paraguay és ezenkívül a patagoniai határáig, Chile és Argentína területeit is. Előadását utóbbi alkalommal Kesserűné Balogh Kovács Judit, az emigránsok életét ábrázoló képkiállításának a bemutatója követte.
