Ízig, vérig magyar hétvége Chicago-ban

/ Nagy Katalin /
nagy.katalin képe
Sokat gondolkodtam a kiutazásom előtt, hogy vajon miként tudom majd helyettesíteni kint tartózkodásom alatt a magyar ízeket. Hatalmas szerencsémre ez a kérdés gyorsan megválaszolásra került, jelesül nem hogy helyettesítenem nem kell majd őket, de a lehető legeredetibb formában találkozhatok velük itt, az Egyesült Államokban. Idén kilencedik alkalommal került ugyanis megrendezésre a Chicago-i Magyar Társaság szervezésében a Taste of Hungary Fesztivál. A nagyszabású rendezvény egyszerre szólt a nosztalgiázni vágyó magyar közösség tagjainak, valamint a magyar konyha és kultúra iránt érdeklődő amerikai és más nemzetiségű vendégeknek.

Szeptember 10-én már délelőtt elkezdődött a sütés főzés. Az ide látogatók megkóstolhatták a méltán Hungarikum minősítésű kürtőskalácsot, ehettek lángost, rétest, de forgott az ökör is a nyárson, és kavargott a levegőben a gulyás, a töltött káposzta és a csirkepaprikás ismerős és jellegzetes illata. Kígyózó sorok vártak sült kolbászra és egymásnak ajánlgatták az ételeket az emberek. Jó volt látni azt a sok csodálkozó és elégedett arcot.

De nemcsak a gasztronómiai örökségeink, a magyar virtus is bemutatkozott a nap folyamán. Az Enyedi-Salamon Quartet, illetve Berecz István és Bures Réka táncosok jóvoltából ugyanis a vendégek megismerkedhettek a magyar népzenével és néptánccal is – a formáció ugyanis itt, Chicago-ban folytatta negyven napos amerikai turnéját. Műsorukban a nemrég megjelent CD-jükről játszottak részleteket, majd a zenekar húzta a talpalávalót a helyi Borozda Néptáncegyüttesnek is. A Toka Noémi vezetésével működő táncegyüttes kalotaszegi és szatmári táncokkal járult hozzá az egyre fokozódó hangulathoz.

    

Az este folyamán sor került még Gulyás Ferenc hangszerbemutató koncertjére, illetve népszerű slágerekkel énekeltette meg a közönséget a hazai Kormorán Együttes.

A fesztiválnak helyet adó Norridge-i Magyar Református Egyházközösség udvarán a programot színesítették még a kirakodóvásár pavilonjai is, ahol bemutatkoztak a helyi magyar szervezetek, a Csík Hágó Magyar Iskola és Óvoda, illetve kipakolták portékáikat a helyi  kézművesek is. 

Egy napra úgy érezhettük, otthon járunk a szülőföldünkön. Nagyszerű és felemelő érzés volt megélni ezt a napot! Alig várjuk, hogy jövő ilyenkor, ugyanitt találkozzunk!

Fotó: Mózsi Gábor