Lyonban és Grenoble-ban is rendszeres táncházban vehet részt a helyi magyarság. Az én vállasom ebben a nemes ügyben a tánc és énektanítás mellett, hogy minden alkalomra élőzenét próbálok varázsolni a környéken működő népzenészek, mint a Mákvirág vagy a Rezeda együttesekkel vagy épp kiküldetésbe érkező ösztöndíjasokkal. De olyan is volt már, hogy Debrecenből jött segítség.
Január végére egy turnét szerveztünk a két program ösztöndíjasainak együttműködésével. 28-án Lyonba, a Magyar-Francia Házba és 29-én Grenoble-ba, az egyesület által rendszeresen használt közösségi terembe hívtuk össze a népzene és néptánc iránt érdeklődőket. Mindkét alkalommal meghallgathattuk Hunyadi Péter előadását a magyar népzenében használt vonós hangszerek kialakulásáról, hangszercsoportokról, és a közönségben akadtak érdeklődők, akik hatására egy műhelybeszélgetéssé alakult az előadás. Péter szaktudásával és előadói stílusával maradandó élményt adott a Rhona-Alpes-i magyaroknak. Az előadást követő táncházak összesített zenekara: ifjabb Gábor Áron (Lyon, Franciaország) - hegedű; Hunyadi Péter (PSP Tornalja, Szlovákia) - hegedű; Gaál Éva (Grenoble, Franciaország) - hegedű; Budai Dávid (Bréma, Németország) - brácsa; Bezzeg Gyula (PSP Szarajevó és Banja Luka, Bosznia-Hercegovina) - brácsa; Fodor Jenő (Voiron, Franciaország) - nagybőgő; Angyal Réka (KCSP Strasbourg és Párizs, Franciaország) - ének és tánc; Medvegy Andrea (KCSP Lyon és Grenoble, Franciaország) - ének és tánc. Kifejezetten a gyerekeknek szóló része is volt a programnak: népi gyermekjátékokba, egyszerűbb táncokba tudtak bekapcsolódni a fiatalok, mind élő zenével kísérve, ami mindig nagoyn sokat emel a hangulaton. A felnőttekkel pedig azon kívül, hogy énekeket tanultunk, sokat mulattunk, táncoltunk is. Érintettük Moldvát, Gyimest, Kalotaszeget, Mezőséget, Szilágyságot is. Kezdők és haladók is találhattak érdemes érdekeséget a turné során.
Nagyon fontos megemlíteni, milyen jó hatással vannak az ilyen találkozók az ösztöndíjasok szakmai munkájára, hiszen az emberi kapcsolatok ápolásán túl, ötleteket és tapasztalatokat cserélhetünk, motivációt, támogatást adhatunk egymásnak a hátralévő ösztöndíjassághoz. Ez egy win-win szituáció tehát, ahogy az angol ajkúak mondják: mindkét fél nyertesen jön ki belőle. Az itt élő magyarok, az egyesületek és program szolgáltatói, az ösztöndíjasok is. Remélem lesz még részünk ilyen építő élményekben más helyszíneken is! Köszönjük, az ösztöndíjasoknak, akik szakmai munkájukkal segítettek és az itteni magyaroknak, akiknek érdemes ilyen programot szervezni!
