Bukovinai tánchétvége a Csöbörcsök Táncegyüttessel

/ Hortobágyi Ivett /
hortobagyi.ivett képe
A tavalyi évhez hasonlóan, idén is elutazott a Csöbörcsök Táncegyüttes felnőtt kezdő és haladó, valamint Törekvők Csoportja és néhány táncos barátjuk Lenzkirch-Kappelbe, ahol február 24-26. között kiváló hangulatú, intenzív tánchétvége várta őket.
Próba közben - Fotó: Szabó JankaPróba közben 2. - Fotó: Szabó JankaA jól megérdemelt ebéd - Fotó: Szabó JankaSzünetben - Fotó: Szabó Janka

A program pénteken este kezdődött. Miután a többség megérkezett és elfoglalta a szálláshelyét, a hatalmas próbateremben jómagam és Botka Bálint kiváló néptáncos várt mindenkit, ahol a bukovinai székelyek táncaival ismerkedhettek meg a jelenlévők. A lendületes bukovinai silladrit nagy lelkesedéssel ropták a táncosok egészen 23 óráig, majd rövid szünet után az étkezőben folytatódott a közös nótázás és táncolás.

Másnap a közös reggeli után ismét próba következett, ahol a bukovinai csárdás alaplépéseit és a közép-európai eredetű polgárias jellegű páros táncok közül jó néhányat elsajátítottak a résztvevők. Gyermeki örömmel énekelték és járták együtt a hétlépést, a mazurpolkát és a gólyást.

A gyakorlást közös ebéd követte, melyet erre a feladatra felkért barátok főztek. Egy jó tánctáborban nagyon fontos az étel! Hiszen finom és laktató étkekre van szükség ahhoz, hogy jól menjen a test és a láb. A tavalyi alkalmon már nagyszerűen bevált szakácsok ismét remekül teljesítettek, mert nagyszerűen főztek az egész hétvégén. Ezúton is köszönjük ezt nekik!

Kora délután mindenkinek volt egy kis szabadideje. Volt, aki a szikrázó napsütésben ostorcsattogtatást tanult a vendégház udvarán; volt, aki sétálni ment a közeli erdőben; volt, aki pedig lepihent, hogy erőt gyűjtsön a délutáni és esti táncoláshoz. A próba 16 órakor folytatódott, ahol mindenki tovább csiszolhatta a már megtanult figurákat, és kiegészíthette őket néhány új motívummal.

Az este közös vacsorával indult, majd néprajzi előadást tartottam a bukovinai székelyek történetéről. Ők ugyanis a leghányatottabb sorsú magyar népcsoport. Az elmúlt közel 250 évben több alakalommal kényszerültek lakóhelyváltásra, volt, akiknek ötször is menniük kellett, míg végre nyugodt otthonra találtak. A dolog érdekessége még az, hogy a Csöbörcsök Táncegyüttes művészeti vezetője, Kemény József és felesége, Kemény Ibolya is bukovinai székely származású, és tőlük jött az ötlet arra, hogy ezzel a táncanyaggal foglalkozzon a táncegyüttes. Az etnográfiai ismertetést közös népdaltanulás követte, majd kezdődhetett a kötetlen táncház, ahol a bukovinai székely táncok mellett mezőségi, gömöri, kalotaszegi és szászcsávási figurák is a lábakra kerültek.

A vasárnap reggel álmosan kezdődött az egész napos, és néhányaknak éjszakás táncolás miatt, de végül mindenki megérkezett a próbaterembe, ahol az összes tanult motívumot újra átismételték a lelkes résztvevők. A hétvégét közös rendrakás és ebéd zárta, majd mindenki fáradtan, de sok-sok új tánccal és énekkel felpakolva tért haza. Remélve, hogy jövőre újra együtt táncolhatnak egy hétvégén át Lenczkirch-Kappelben.