Webinárium a felvidéki és kárpátaljai kisebbségi jogokról

/ Indri Dániel Janisz /
indri.daniel.janisz2024 képe
2024. novemberében és decemberében is egy-egy érdekfeszítő és informatív webináriumot szervezett a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). November 15-én az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetéről és az ország EU-csatlakozásáról, december 2-án pedig a Beneš-dekrétumokról esett szó.
Webinárium az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetéről és az ország EU-csatlakozásárólBeszélgetés Dr. Ferenc Viktóriával és Dr. Seremet SándorralWebinar a Beneš-dekrétumokrólBeszélgetés Czímer Gábor oknyomozó újságíróval

Mindkét webináriumot Latkóczy Emese, a szervezet New York-i irodájának vezető igazgatója moderálta. A november 2-án tartott webináriumon két szakértő, Dr. Ferenc Viktória, európai parlamenti képviselő és Dr. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elemezték részletesen a kárpátaljai magyar közösség helyzetét.

A beszélgetés során a szakértők kitértek a kisebbségek jelenlegi jogi státuszára, a 2017-es oktatási törvény hatásaira, valamint arra, hogy Ukrajna mennyiben felel meg az EU emberi jogi és kisebbségvédelmi normáinak. Kiemelték, hogy az ország számára elengedhetetlen a nemzetközi kötelezettségek és a Velencei Bizottság ajánlásainak betartása a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében.

A rendezvény végkövetkeztetése szerint a kisebbségi jogok védelme alapvető feltétele Ukrajna valamikori európai integrációjának. Ehhez folyamatos párbeszédre, együttműködésre és a jogszabályok további finomítására van szükség.

December 2-án a HHRF a korábbi webináriuma után újabbat szervezett, amelyen Czímer Gábor, oknyomozó újságíró (Parameter.sk, korábban Új Szó) mutatta be, miként alkalmazzák továbbra is Szlovákiában a második világháború után kiadott Beneš-dekrétumokat a magyar és német származású állampolgárok tulajdonának elkobzására.

Czímer Gábor egy gyors történelmi áttekintést adott a dekrétumok eredetéről, amelyek kollektív bűnösséget róttak a magyar és német közösségekre, állampolgárságuk, tulajdonjoguk elvesztésével és tömeges kitelepítésekkel járva.

Bár Szlovákia hivatalosan azt állítja, hogy ezek a jogszabályok „holt jogként” már nem érvényesek, az újságíró konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy 2008 óta több száz ingatlant koboznak el a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, 2019 és 2022 között 631 ingatlan elkobzására tettek kísérletet, amelyek összértéke több millió euróra tehető. Az ügyek gyakran a legfelsőbb bíróságig jutnak, ahol rendkívüli jogorvoslatokkal próbálják megsemmisíteni a tulajdonosoknak kedvező korábbi ítéleteket.

Mindkét webinárium végén a résztvevők feltehették kérdéseiket, melyre a szakértők készséggel adtak válaszokat.