Az 1956-os forradalom és szabadságharcról való ünnepélyes megemlékezés október 27.-én szentmisével kezdődött, amelyet Belényesi József katolikus plébános celebrált a frankfurti Dreifeltigkeit templomban.
A misét követően szeretetvendégség várta az egybegyűlteket, amihez a résztvevők is hozzájárultak otthonról hozott finomságokkal. A falatozást, kötetlen baráti beszélgetést követően a közösségi teremben folytatódott az esemény.
Dr. Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, illetve énekre is buzdított minket: közösen elénekeltük a „Kossuth Lajos táborában” kezdetű dalt. Ezután megosztott velünk néhány személyes emléket, gondolatot az 1956-ban Németországba menekült szüleiről.
Felidézte az édesapja által sokat emlegetett Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeményében található részletet: „Éljen hát a hős vezér magzatja, /Addig éljen, míg a honnak él! /De szakadjon élte pillanatja, /Melyben attól elpártolni kél; / Egy király se inkább, mint hitetlen:/ Nyűg a népen a rossz s tehetetlen.” Ez az idézet a történelem bármely szakaszában, így napjainkban is iránymutató lehet minden embernek.
A továbbiakban Barcsay Ádám, a mainzi magyar közösség tagja „Az 1956-os magyar forradalom a magyar történelemkönyvekben az 1989-es rendszerváltás előtt és után” címmel tartott előadást, amely egyben az egyetemi diplomamunkájának témája is. Előadásában olyan kérdéseket tárgyalt, mint például, hogy mennyiben és hogyan különböznek a kiválasztott tankönyvek, milyen fókuszpontok, elhallgatások és torzítások jelennek meg az 1956-os forradalom ábrázolásában.
Tanulságként azt fogalmazta meg, hogy a politikai ideológiák milyen erősen befolyásolhatják a történelmi események iskolai tankönyvekben való megjelenítését. Emellett kihangsúlyozta, hogy a tananyaghoz kritikus gondolkodással közelítsünk, kérdőjelezzük meg annak hitelességét, próbáljunk több oldalról tájékozódni.
Az előadást követően a jelenlévők között beszélgetés bontakozott ki a téma kapcsán, amelynek során a közösség két olyan tagja is megosztotta személyes tapasztalatait, akik ’56-ban menekültek Németországba.
A tudományos beszámolót, illetve a személyes tapasztalatokat hallva igazán hiteles képet kaptunk az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről, a történelemben és az emberekben hagyott lenyomatáról.
