Április óta tartok ismét magyar nyelvórákat a dél-amerikai diaszpóra tagjainak – ez az egyik legizgalmasabb és egyben legnagyobb kihívást jelentő feladat, amit a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíj keretében vállaltam.
A kurzusokat a Chilei–Magyar Kulturális Egyesület szervezi, és összesen hat különböző szinten zajlanak – összesen több mint 50 tanulóval. Jelenleg két csoportom van, amelyek különböző nyelvi szinten állnak. A résztvevők nemcsak Chiléből, hanem más dél-amerikai országokból is csatlakoztak.
Az egyik legkülönlegesebb vonása ezeknek a csoportoknak, hogy elképesztően sokfélék. Van, aki épp most kezdte az egyetemet, mások pedig már a nyugdíjas éveiket töltik. Ami összeköti őket, az a magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődés. Szinte mindenkinek van valamilyen magyar gyökere, családi szál, ami miatt közelebb került a nyelvhez, vagy egyszerűen csak régóta szeretett volna megismerkedni vele.
Bár mostanra már többé-kevésbé magabiztosan tudom átadni az órák anyagát, a spanyol nyelv még mindig tartogat számomra kihívásokat. Ugyanis a chilei spanyol sokban eltér attól, amit korábban tanultam – a gyors beszédtempó, a ragozási sajátosságok és a helyi szókincs gyakran megdolgoztatnak.
Emiatt a mai napig van bennem egy nagy adag izgalom minden egyes óra előtt, hogy vajon hogyan fogom megérteni a kérdéseket, visszajelzéseket. A diákjaim szerencsére türelmesek, sőt: gyakran kijavítanak, ha valamit nem jól mondok vagy írok. A tanulás így tényleg kölcsönös.
Külön öröm számomra, hogy nemcsak képernyőn keresztül találkozunk. Több tanulóval személyesen is tudtunk beszélgetni különböző kulturális programokon, ünnepségeken – ilyenkor a virtuális órai kapcsolat baráti beszélgetéssé alakul.
Amikor már úgy éreztem, hogy sikerült megbarátkozni a chilei spanyollal, újabb kihívás jött: rám bízták a LAMOSZSZ (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége) egyik csoportját is, amely főként argentin és uruguayi tanulókból áll. Az ő kiejtésük viszont gyökeresen más, így ismét “újra” kell tanulnom a nyelvet. De legalább a magyarral nincsenek hasonló gondjaim.
Minden nehézség ellenére ez a tanítási élmény rengeteget ad hétről-hétre, hiszen azt is megtapasztalhatom, mennyire élő és sokszínű a magyar identitás Dél-Amerikában. Jó látni és sok esetben hallani is, hogy meglepően sokan próbálkoznak meg egy ilyen már-már lehetetlen feladattal, mint a magyar nyelv megtanulása a nulláról.
