Június 4. 1920 óta a magyar történelem egyik – ha nem a legsötétebb – napja. Az a nap, amely után felmérhetetlen károk keletkeztek, és amelyek hatását még ma is tapasztaljuk. Több millió honfitársunk került, nőtt fel, és az idő múlásával született egy másik országban egy politikai döntés következtében.
Ez a nap azonban azóta a történtekre való megemlékezés napja is. Itt, Peruban sem volt ez másképp.
A Nemzeti Összetartozás Napján, azaz június 4-én jött létre az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés, amely a trianoni események százéves évfordulója alkalmából emlékezett meg. Ehhez 73 ország magyar közössége csatlakozott, és több mint 6000 helyszínen gyúlt meg a láng.
Azóta ez hagyománnyá vált. Limában azonban ez volt az első alkalom. A Nagykövetséggel közösen szerveztük meg az eseményt, amelyre szép számban érkeztek a magyar közösség tagjai.
A tűzgyújtásra az udvaron került sor. A nagykövet és a mentorom beszédét követően egymás piros-fehér-zöld gyertyáit gyújtottuk meg, majd együtt elénekeltük a Himnuszt. Ehhez mind magyar, mind spanyol nyelven rendelkezésre állt a szöveg, így mindenki megérthette.
A közös koccintást követően a Nagykövetség egyik helyiségében beszélgetett és ismerkedett egymással a társaság – azok is, akik korábban nem ismerték egymást. A hivatalos programot egy versmondás zárta: Juhász Gyula Trianon című költeménye, amely méltóképpen állított emléket a határon túli magyaroknak.
A nap zárásaként a nagykövet bemutatta a követség legújabb márványtábláját, amely a jezsuiták előtt tiszteleg.
Összességében egy nagyon sikeres napot zártunk. A határon túli honfitársaink lángja pedig továbbra is ott lobog a szívünkben.
