Az iskolai szünet beálltával némileg elcsendesedtek a mindennapjaink. Ez az időszak itt mindig sajátos ritmusban telik, hiszen sok család kihasználja a hosszabb pihenőt arra, hogy hazalátogasson Magyarországra. A gyerekek közül többen épp a Rákóczi Táborban töltik a nyarat, új élményeket és barátságokat gyűjtve. Bár a társaság egy része most otthon van, az itt maradtakkal mi sem maradtunk program nélkül.
Az adelaide-i tél egyébként is tartogat némi sajátosságot, amihez a mai napig nem sikerült alkalmazkodnom: bár a szitálós, esős napok mellett sokszor kisüt a nap és kifejezetten hideg sincsen. Bár az időjárás hamarabb emlékeztet egy hűvös otthoni őszre mint télre, a legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy a házakban sokszor hidegebb van, mint kint a napon.
Ebben az iskolai szünetben is megrendezésre került a már hagyománynak nevezhető téli piknik. A program középpontjában természetesen a bográcsozás állt. A pattogó tűz mellett állva, gőzölgő forralt borral a kézben pillanatok alatt átforrósodhattunk. Jó volt csak úgy lenni, kötetlenül beszélgetni, megosztani egymással az elmúlt hetek híreit, miközben a gyerekek az esővel nem törődve vígan játszottak a szabadban. (Esetleg véletlen megfürödtek a jéghideg patakban.) A meleg étel és a megszokott magyar ízek azonnal meghozták a jó hangulatot.
Nagyszerű volt kicsit felrázni a szürkébb téli napokat, a jó hangulatért pedig most sem kellett messzire mennünk.
