Sikeres magyarok Svájcban - 2. rész

AZ OTTHON ÉS A HAZA A BEFUTOTT KINTI MAGYAROK SZEMÉVEL

/ Ferkó Zoltán /
ferko.zoltan képe
Megkérdeztük négy, hosszabb ideje Svájcban élő sikeres honfitársunkat, milyennek látják az itteni életet, mit éreznek a legfőbb különbségnek a magyarországi mindennapokhoz képest és mik az elképzeléseik a hazai feltételek további javításáról.
Sikeres magyarok SvájcbanSikeres magyarok SvájcbanSikeres magyarok Svájcban

Amint Anyának lenni Svájcban című írásunkban korábban hírt adtunk róla, a felsőfokú végzettséggel rendelkező és otthon felelősségteljes pozícióban tapasztalatot szerzett családanyák beilleszkedése szintén tartogat buktatókat. Ha nem a szigorúan vett slágerszakmákban, például az informatikában vagy az egészségügyben próbálnak elhelyezkedni, csak nehezen kapnak lehetőséget. Úgy tűnik, az általuk képviselt  szakmákban a humán erőforrás kiaknázásában még erősödnie kell az alpesi államnak. A hiányszakmákon kívül mindenütt a svájci jelentkezőket részesítik előnyben, sok esetben még akkor is, ha egy külföldi pályázó magasabb szakmai színvonalon tudná ellátni ugyanazt a feladatot. Ez a gyakorlat számos svájci magyar családban okoz fejtörést. A család nyújtotta biztonságot nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egyik beszélgetőpartnerünk szerint egy-egy hosszú munkanap után hazatérni gyakran olyan érzés, mint az idegen kultúra tengerén való hosszas hánykolódás után kikötni a család menedéket nyújtó, oltalmazó kis szigetén.

Amit interjúalanyaink az itteni életből hazavinnének, az az előbbi hiányosságok ellenére összességében véve támogató légkör, a svájciak egymás iránti kölcsönös bizalma és megértése. A jól végzett munkáért mindig elismerés jár, ha pedig valami nem úgy sikerül elsőre, ahogy eltervezték, a felelősségre vonás és szankciók helyett a problémamegoldás a válasz. Az otthoni céges kultúrában megismert „örülj, hogy itt dolgozhatsz” hozzáállás helyett a munkaadók itt inkább a köszönetüket fejezik ki a munkavállalóknak, amiért náluk dolgoznak. Az eltérő vélemények meghallgatását és tiszteletben tartását is nagyra értékelik beszélgetőpartnereink. Pozitívumként emelték még ki a megbízható tömegközlekedést és a kiváló egészségügyi ellátást.

Ami a legjobban hiányzik nekik otthonról, az a tágabb család, a nagyszülők, a barátok, akikkel nem tölthetnek annyi időt, amennyit szeretnének. Hiányoznak még a hazai tájak, ételek, kulturális események és legfőképpen a magyar nyelv, hiszen megtanulhat valaki felnőtt korában bármilyen jól schwiizerdütschül, soha nem fogja olyan jól beszélni, mint az anyanyelvét. Emiatt a svájciak is távolságtartóak maradnak vele szemben. Végül, de nem utolsósorban minden gyengeségével, esetleges hibájával együtt nagyon hiányzik nekik a haza, Magyarország is.

A négy megkérdezett közül a közeljövőben csak egyikük tervezi a hazatelepülést. Ő az egyetlen, aki családjával konkrét időpontot tűzött ki: mostantól számítva három év múlva hazatérnek, bárhol is tartsanak majd akkor személyes életükben és szakmai karrierjükben. Tudatosan nem szeretnék azok népes táborát gyarapítani, akik eredetileg két vagy három évet terveznek maradni, aztán megint csak hármat-négyet, amiből később tíz-tizenöt év lesz, mígnem a folyton elodázott hazaköltözés végül elmarad. Egyik beszélgetőpartnerünk véleménye szerint a hazatérést fontolgató családoknak komoly motivációt jelentene, ha az első újra otthon töltött évben személyi jövedelemadó kedvezményt vehetnének igénybe. Ennek nem lenne hatása az adott év állami költségvetésére, hiszen a hazatérők külföldi éveik alatt sem fizettek jövedelemadót Magyarországon. Vannak országok, amelyek a hazaköltözés megszervezésében, ingatlankeresésben is segítenek állampolgáraiknak, a költözés költségéhez pedig egyszeri adókedvezményt vagy konkrét támogatást nyújtanak.

Az iskoláskorú gyerekekkel Svájcban élő családosok szerint sokat segítene a külföldön élő magyarok hazaköltözésében az otthoni oktatási rendszer rugalmasabbá tétele. Egyikük javaslata szerint a diákokat évismétlés, akár osztályozás nélkül lehetne visszaintegrálni saját évfolyamukba, mivel legalább egy évbe telik, amíg magyar nyelvből elérik a hazai szintet. Érdemes lehet példaként tanulmányozni Izrael hazatelepítési programját és támogatásait.

Svájci nagyvállalatoknál vezető beosztásban dolgozó honfitársaink egybehangzó véleménye szerint Magyarország 21. századi sikerének kulcsa a fiatalok elvándorlásának mérséklése és a külföldre költözött családok hazacsábítása. Az erre fordított pénz és energia egész biztosan megtérül. Bízunk benne, hogy miként sikeres hazánkfiai egykor hirtelen elhatározástól vezérelve próbáltak szerencsét Svájcban, egy megfontolt elhatározásból egyszer maguk is hazaköltöznek majd. A cikk első része itt olvasható.

Képek: swisskyline.ch, fintech.ch, prepa-hec.org