Rubik Ernő zürichi látogatásáról a magyar feltalálók napján

/ Farkas-Ráduly Melánia /
farkas.raduly.melania képe
Magyarországon minden év június 13-án tartják a magyar feltalálók napját a Nobel- és Kossuth-díjas Szent-Györgyi Albert emlékére, aki 1941-ben ezen a napon jegyeztette be a C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. A Magyar Feltalálók Egyesülete által kezdeményezett jeles nap kapcsán essék szó egy olyan feltalálóról, akivel tavaly volt szerencsém személyesen találkozni Zürichben.
„Szép mintákat készíthetsz belőle”Vajon sikerül?Még Rubik Ernőt is sikerült meglepniKözös kép Rubik Ernővel

2024. november 15-én két jeles évfordulót ünnepeltek a Zürichi Műszaki Egyetemen (ETH Zürich): a Rubik-kocka 50., illetve a feltaláló, Rubik Ernő 80. születésnapját. A Matematika Tanszéken szervezett konferencián a világhírű találmány építészeti, matematikai és számítástechnikai örökségéről beszéltek az előadók, ugyanakkor a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új oktatási játékok is nagyító alá kerültek.

Az eredetileg oktatási segédeszköznek szánt, térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő találmánya bűvös kocka néven került be a magyar kereskedelembe, és csak a későbbiekben keresztelték át Rubik-kockára. A többi már történelem…

A konferencia után sikerült néhány szót váltani Rubik Ernővel, aki így foglalta össze az előadásokon elhangzottakat:

„Sok mindent hallottam már ebben a témában, és hát valószínűleg – ha kitartok még egy darabig – még mindig születik egy s más. Ez egy nagyon érdekes eleme a dolognak. Nyilvánvalóan az ember legszívesebben arra emlékszik, amikor még fiatal volt, és létrehozott valamit, amit jó volt létrehozni, maga a folyamat nagyon jó volt. És utána – most már hosszú ideje – örömmel lehet látni, hány szemet nyitott ki, késztetett gondolkodásra, s eközben jól is érezte magát az illető. Tehát a kocka egy olyan tárgy, amit jó kézbe venni, mozgatni, azaz jó használni, gyönyörködni lehet abban a játékban, amit a színek a térben való mozgásuk közben leírnak, szóval nagyon sok olyan eleme van, ami nem azért olyan, mert olyan akart lenni, hanem azért, mert a dolgokból következik, az alapdolgokból, ami a térről szól, a formáról szól, a geometriáról, a szabályosságról és a szépségről.”

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló és egyetemi tanár 2025. július 13-án ünnepli a 81. születésnapját, míg a világhírű találmánya májusban lett ötvenegy éves. 

Befejezésül visszatérek Szent-Györgyi Alberthez, akitől most egy környezetvédelemmel kapcsolatos gondolatot idézek: „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” Megfontolandó. Főleg manapság.