2024. november 15-én két jeles évfordulót ünnepeltek a Zürichi Műszaki Egyetemen (ETH Zürich): a Rubik-kocka 50., illetve a feltaláló, Rubik Ernő 80. születésnapját. A Matematika Tanszéken szervezett konferencián a világhírű találmány építészeti, matematikai és számítástechnikai örökségéről beszéltek az előadók, ugyanakkor a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új oktatási játékok is nagyító alá kerültek.
Az eredetileg oktatási segédeszköznek szánt, térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő találmánya bűvös kocka néven került be a magyar kereskedelembe, és csak a későbbiekben keresztelték át Rubik-kockára. A többi már történelem…
A konferencia után sikerült néhány szót váltani Rubik Ernővel, aki így foglalta össze az előadásokon elhangzottakat:
„Sok mindent hallottam már ebben a témában, és hát valószínűleg – ha kitartok még egy darabig – még mindig születik egy s más. Ez egy nagyon érdekes eleme a dolognak. Nyilvánvalóan az ember legszívesebben arra emlékszik, amikor még fiatal volt, és létrehozott valamit, amit jó volt létrehozni, maga a folyamat nagyon jó volt. És utána – most már hosszú ideje – örömmel lehet látni, hány szemet nyitott ki, késztetett gondolkodásra, s eközben jól is érezte magát az illető. Tehát a kocka egy olyan tárgy, amit jó kézbe venni, mozgatni, azaz jó használni, gyönyörködni lehet abban a játékban, amit a színek a térben való mozgásuk közben leírnak, szóval nagyon sok olyan eleme van, ami nem azért olyan, mert olyan akart lenni, hanem azért, mert a dolgokból következik, az alapdolgokból, ami a térről szól, a formáról szól, a geometriáról, a szabályosságról és a szépségről.”
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló és egyetemi tanár 2025. július 13-án ünnepli a 81. születésnapját, míg a világhírű találmánya májusban lett ötvenegy éves.
Befejezésül visszatérek Szent-Györgyi Alberthez, akitől most egy környezetvédelemmel kapcsolatos gondolatot idézek: „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” Megfontolandó. Főleg manapság.