A nap egy rendhagyó nyílt tanítási órával kezdődött, ahol a szülőknek lehetőségük volt megtekinteni, hogyan zajlik egy-egy tanítási óra a mi iskolánkban. Minden óra tematikájában szerepet kapott a március 15-i kapcsolat, az órákat igyekeztünk az ünnep témája köré szervezni.
Az óvodában a szabadságharc motívumaival ismerkedtek meg a legkisebbek: például huszárokat és magyar zászlót rajzoltak és színeztek, valamint március tizenötödikével kapcsolatos dalokat, verseket hallgattak. Az első osztályosok a forradalom főbb eseményeivel, valamint az ezekhez kapcsolódó fogalmakkal ismerkedtek egy játékos drámafoglalkozás keretein belül. A második osztályban a forradalom helyszíneiről, eseményeiről és kulcsfontosságú személyeiről tanultak térképek, dokumentumok és képek segítségével. A harmadik osztályos tanulók a forradalom költészetével foglalkoztak Petőfi Sándor versein keresztül. Az olvasott és közösen megbeszélt versek kapcsán a forradalom eszmeiségét szerettük volna testközelbe hozni a számukra, valamint párhuzamot vonni a saját életükben tapasztalt események és a forradalom örök érvényű gondolatai között.
A visszajelzések alapján a szülők nagyra értékelték a lehetőséget és nagyon élvezték az órákat.
A rövid szünetet követően a három iskolai osztály összevonásra került, és KCSP ösztöndíjasként én tartottam egy interaktív történelemórát a számukra. Az óra összeállításánál fontos szempont volt, hogy a legkisebbek éppúgy megértsék az elhangzottakat, mint a legnagyobbak, ezért a történelmi események rövid áttekintésén túl inkább a forradalom hangulatával, az akkori társadalmi berendezkedéssel, a forradalmárok céljaival szerettem volna foglalkozni, írásos és képi dokumentumokat egyaránt feldolgozva.
Az óra elején egy közös időutazáson vettünk részt, hogy egy kicsit megismerjük a 169 évvel ezelőtt történt események Magyarországát. Korabeli képek, rajzok segítségével közösen megnéztük, hogy nézett ki az ország a Habsburg-birodalom részeként, ki volt a király, hogyan rétegződött a társadalom, majd egy összefoglaló animációs filmen áttekintettük a forradalom legfontosabb eseményeit. A videóban elhangzó ismeretlen szavakat ezután kis kártyákon kapták meg a gyerekek, példamondatokkal ellátva, és ezeket kellett a szótári magyarázatukkal összepárosítaniuk, illetve a legkisebbeknek elég volt csupán a látott képek értelmezését megkeresni. Bár az elején kicsit tartottam attól, hogy ilyen nehézségű szavakat nem tudnak majd értelmezni, a gyerekek meglepően gördülékenyen vették az akadályt és hibátlanul teljesítették a feladatot.
Ezt követően kifejezetten március 15-e eseményeit és eredményeit vettük sorra korabeli képek segítségével, valamint egy dokumentumfilm-részletet is megtekintettek a gyerekek a Nemzeti dal születése körüli érdekességekről. A költeményt kézhez is kapták és haza is vihették. Az események áttekintését követően a hozzájuk tartozó képeket kellett a magyarázatukkal párosítani, majd időrendbe helyezni, mintegy ismétléseként a korábban elhangzottaknak.
Az óra harmadik részében a szabadságharc kitörésének körülményeiről és okairól beszélgettünk. Feladatként a szabadságharc 1-1 szimbólumát kellett a gyerekeknek puzzle-ként összevágott képekből kirakniuk. A feladat teljesítése után közösen megbeszéltük, hogy melyik kép mit ábrázol, így szót ejtettünk Gábor Áron rézágyúiról, a Kossuth-bankóról és Lebstück Mária főhadnagyról is.
A huszáréletet katonadalok meghallgatásán keresztül mutattuk be a gyerekeknek, valamint kiszínezhető huszárokat is hazavihettek magukkal.
Az óra utolsó fejezeteként a szabadságharc elbukásáról beszélgettünk, az aradi 13 vértanúról, illetve a gyerekek meghallgatták Kossuth Lajos egyetlen rögzített beszédét is.
Úgy érzem, ezzel a rendhagyó történelemórával elértük a célunkat, a gyerekek izgatottan és forradalmi lázban égve hagyták el a tantermet. Biztos vagyok benne, hogy sokan 15-én is kitűzték a kokárdát, és ez alkalommal már tudták is, hogy miért.
