Az ösztöndíjra a Rákóczi Családi Kör tagjai pályázhattak, mely ma már 3235 taggal büszkélkedhet. Az Alapítvány szoros kapcsolatban áll a Családi Kör tagjaival, így biztosítva, hogy olyan diákok részesüljenek támogatásban, akiknek valóban nagy szükségük van erre az ösztöndíjra. A 35 pályázó közül akad olyan mérnökinformatikus hallgató, aki már a III. évfolyamot végzi kiemelkedő eredménnyel a Szegedi Tudomány Egyetemen annak ellenére, hogy a mai napig nincs saját komputere:
"Én az infomatikai tanulmányaim mellett részt veszek az informatikai kar Tehetséggondozó programjában is. Ezt a programot nagyjából 70-en kezdtük, ma pedig már csak ketten vagyunk mérnökinformatikusként és hárman programtervező informatikusként. 2015-ben, apu halála óta anyukám tölti be a családfenntartó szerepét. Vele, a nővéremmel és a nagytatámmal élünk Zentán. Anyu mindent megtesz, hogy ne kelljen nélkülöznünk, így amennyi munkát bír, elvállal. Az anyagi támogatással elsősorban édesanyám válláról szeretném levenni a terhet egy időre, illetve az elnyert összeg függvényében, ha arra lehetőségem lesz, egy részét szeretném félrerakni, mivel egy ideje már laptopra gyűjtök."
A pályázatok nagy része Kárpátaljáról és Vajdaságról érkezett, ahol különösen nehéz helyzetben él a magyar lakosság. Az egyik pályázó a Kárpátaljai Csetfalváról a Rákóczi Mozgótáborban átélt élményeiről írt pályázatában:
„2017-ben vettem részt a Mozgótáborban. Ez a másfél hét sokkal többet jelentett számomra, mint bármelyik másik tábor. Felbecsülhetetlen, hogy olyan embereket ismerhettem meg, akik a barátaimmá válhattak. Általuk jöttem rá, hogy nem csak mi vagyunk Kárpátalján elnyomásban, hanem az összes többi országban, ahol kisebbségben élnek a magyarok a Trianon miatt. Az együtt átélt élmények felejthetetlenek, egy életre összekovácsoltak bennünket.”
A beérkezett pályázatok majdnem mindegyike pozitív elbírálásban részesült, egy lekéste a határidőt. Összesen 13,500 kanadai dollár értékű támogatás került kiosztásra a nagylelkű kanadai támogatóknak köszönhetően. Az elnyert ösztöndíjakat megélhetésre és a továbbtanulás költségeinek fedezésére költik a diákok, hiszen sokszor a rossz anyagi helyzet miatt veszélybe kerül a tehetséges fiatalok jövője. Ahogy az egyik Marosvásárhelyi orvostanhallgató írta:
„Hogy miért választottam leendő hivatásomul az orvosi szakmát? Számomra ez magától értetődő volt. Kisiskolás korom óta a biológia volt a kedvencem a tantárgyak közül. Eleinte csak növényekről tanultunk, amiket nagyon szerettem, aztán jöttek az állatok és az emberi test és már akkoriban is azt mondtam, hogy orvos szeretnék lenni. Romániában több városban is van orvosi egyetem, de magyar nyelvű oktatás csak Marosvásárhelyen van, ez volt az oka, hogy erre esett a választásom, amit sosem bántam meg. A megpályázott anyagi támogatásra, többek között, a tanulmányaimhoz szükséges egyetemi tankönyvek megvásárlása céljából lenne szükségem, a tudományos könyvek sajnos nem a diákok pénztárcájához igazodnak, az egyetemi könyvtárunk pedig a legfontosabb könyvekből nem birtokol annyit, hogy minden diák számára elérhető legyen. Ezenkívül segítség lenne számomra az utazási költségekhez való hozzájárulás. Mivel távol lakom a várostól, ahol tanulok, így nem csak utazásra kell többet fordítanom, hanem a mindennapi életre is.”
Köszönet minden adakozónak, aki támogatta ezt a nemes célt. Külön köszönet illeti Tömöry Évát, az Ösztöndíj Bizottság elnökét, aki munkájával idén is áldozatosan támogatta az alapítvány értékes munkáját.
Bővebb információ az aktualitásokról és az Alapítvány munkájáról a http://www.studentswithoutboundaries.org/ vagy http://www.rakoczialapitvany.hu/ honlapon található.
