"Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend / A szobában lakik itt bent?"
Gyermekek és felnőttek által is egyik legismertebb és legkedveltebb verse az „Anyám tyúkja”.
A hangnem a humorosan évődőből („Lám, csak jó az isten jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát!”) egyre inkább a komolyan tanácsoló felé változik („Kedvet ne kapj a tyúkhúsra, Élj a tyúkkal barátságba’ Anyám egyetlen jószága”).
A népies költeményt ütemhangsúlyos verselése teszi még szerethetőbbé, könnyebben megtanulhatóvá. A Portugáliában élő gyerekek szívébe is belopta magát a mű.
A tyúk és Morzsa kutya megihlette a kicsikből és nagyobbakból álló hallgatóságot, és a közös szavalást követően szebbnél szebb színes rajzokkal gazdagodott a terem.
A népszellemet képviselő lírikus munkássága mindannyiunk számára példakép és mérce.