Hogyan teremtethetjük meg a folytonosságot az összejövetelek között?
A mézzel édesített ital nemcsak finom volt, hanem igazi őszi hangulatot varázsolt a helyszínre. Többen most kóstolták meg először ezt a hagyományos italt, és nagy meglepetést okozott nekik az egyedi, természetes ízvilág.
A foglalkozás egyik különösen vidám pontja a magyar nyelv rejtelmeinek felfedezése volt. A résztvevő felnőttek számára a "cs" és "gy" betűk helyes kiejtése kihívást jelentett, míg a gyerekeknek leírni kellett többek között ezt a szót is.
A program része volt az őszi termések megismerése is. A gyerekek és felnőttek egyaránt nagy érdeklődéssel vizsgálták a különböző terméseket, köztük a szentjánoskenyérfa érdekes héját és magvait. A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) különösen érdekes növény, mivel ehető hüvelyei tápanyagokban gazdagok, és évezredek óta hasznosítják őket táplálkozási célokra. Kemény héja és egyenletes méretű magjai az ókorban súlymértékként is szolgáltak, ami külön érdekessé teszi ezt a növényt. Szárazságtűrő képessége miatt a mediterrán térség egyik fontos fája. Ezekből a termésekből kígyókat festettünk, melyeket az avarban helyeztünk el.
Nem maradhatott el a dió, vadgesztenye és szelídgesztenye gyűjtése sem, amelyeket közösen megfőztünk és megkóstoltunk. A dióhéjakból emellett kreatív ritmushangszereket is készítettünk, melyekkel a foglalkozás zenei részét is színesítettük.
A délelőtt zárásaként megérkezett Andrea a hegedűjével, és közösen elénekeltük az "Érik a szőlő" című népdalt. A dal zenei kíséretéhez a korábban elkészített ritmushangszereket is felhasználtuk, így a közösség együtt zenélt és énekelt, amely emlékezetessé tette a program végét.
Az eseményen való részvétel igazi közösségi élmény volt, tele tanulással, alkotással és vidám pillanatokkal. A résztvevők új élményekkel gazdagodtak, és egy újabb kellemes emléket szereztek a magyar kultúra és hagyományok ápolása során.
