Másnap korán reggel már talpon voltunk és egy mozgalmas reggeli tornán vettünk részt. Reggelire elfogyott az összes finom falat, melyekre szükség is volt, mivel az étkezés után útnak kerekedtünk és célul tűztük ki a Devil’s Dyke megmászását. Szerencsénkre csodás napsütés kísérte végig utunkat megkönnyítve a hosszú túrát. A domb tetején megismertük a földrajzi helymeghatározást (háromszögelést) és megtanultuk pár állat nyomát és lakhelyét felismerni.
Visszaérkezve szállásunkra lepihentünk míg elkészült az ebéd. Ebéd után először találkoztunk Hunyadi Jánossal és Mohamed szultánnal, kinek Nándorfehérvár várára fájt a foga. Őrsi idő következett, majd a hosszú délutáni program: fácánok feldolgozása. Mindenkinek jutott egy fácán, melyet először megkopasztottak, majd kibeleztek és előkészítettek a gyerekek a másnapi ebédhez. A fácán kopasztás után hideg tálas vacsora következett, majd tábortűzre indultunk. A tábortűz után mosakodás és alváshoz készülődés volt a program.
Másnap ismét korán ébredtünk, reggeli tornával indítottuk a napot. Mivel a szultán hadat üzent a vár védőinek, fel kellett készítenünk őket a csatára, és így egy akadálypályán kellett megfelelniük. Az akadálypálya után egy órás lélekidőt tartottunk, és az Adventre hangolódtunk egy történettel, mely a jócselekedetekről szólt, énekkel és imával.
Tízóraira gyümölcsöt fogyasztottunk el, melyeket ezúttal nem vízzel, hanem ecettel és szódabikarbónával mostunk meg, hogy biztosan eltüntessünk minden vegyszert a héjakról. A délelőtt folyamán még megtanultuk, hogy szükség esetén, hogyan kell csapdát állítani különböző erdei állatoknak, majd elfogyasztottuk az ebédünket: fácán vadas mustáros szószban, zsemlegombóccal. A tábor zárásakor a hétvége csúcspontja következett: két táborozónknak ünnepeltük meg a szülinapját. A mennyei eledel közben a szülők is megérkeztek, s a pakolás – takarítás és zászlólevonás után sok élménnyel búcsúztunk egymástól.
