Vagyis a hétvége, amikor egy hóvihar sem állíthatta meg a Maros néptáncegyüttest
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az együttes egyik tagja pont az én mentorom, azaz Alexandrovici Bottyán Éva, így neki köszönhetően már a tavalyi évben megismerhettem a tánccsoport munkásságát és figyelemre méltó lelkesedésüket. A bennük rejlő elszántság juttatott el végül bennünket is az idei fesztiválra, Winnipegbe. Éva férje, Alexandrovici Rómeó (együttes tag) még akkor sem adta fel a reményt, mikor utunk során hóviharba, lezárt utakba ütköztünk, s – igaz egy nap késéssel, de neki köszönhetően mi is – odaérhettünk az ünnepségre, így a Maros teljes létszámmal szerepelhetett a gála műsoron.
A szombat esti ünnepségen 14 tánccsoport fantasztikus előadását láthattuk, akik egytől egyik lenyűgözték tudásukkal és energikusságukkal a közönséget. Köszönet a lenyűgöző produkciókért és a kitartó munkáért: a Kapisztrán (Winnipeg), a Kárpát (Winnipeg), a Búzavirág (Victoria), a Csárdás (Edmonton), a Délibáb (Lethbridge), a Csárdás (Vancouver), a Vadrózsa (Calgary), a Forrás (Vancouver) és a Maros néptánc együtteseknek. Ez a fesztivál kiemelkedően fontos a kanadai magyarok számára, hiszen immár 41. éve ad lehetőséget a magyar népi kultúra terjesztésére és megőrzésére. A gálaműsor után a tánccsoportok tanácsokat kaphattak Magyarországról érkező koreográfusoktól, akiktől a hétvégén műhelymunkák keretén belül táncokat is tanulhattak. A Maros kiválóan szerepelt, majd vasárnap este az is kiderült, hogy jövőre ők lesznek a rendezvény házigazdái Saskatoonban.
Vasárnap a workshopok után a Gyanta és a Heveder zenekar koncertjét hallgathattuk meg, amelyet Kádár Ignác és Nagypál Anett, Berecz István és Cseke-Császár Dóra, valamint a Regina Balaton előadása színesített. A hétvégét a vasárnap esti táncház zárta, amely a szokásokhoz híven a legjobb hangulatban telt el.
Köszönettel tartozunk a Kapisztrán néptánc együttesnek a kiváló szervezésért, mi pedig mindenkit szeretettel várunk jövőre a 42. Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztiválra.
