„Istennel a hazáért és a szabadságért”
Cum Deo pro Patria et Libertate, azaz Istennel a hazáért és a szabadságért – hirdette a Rákóczi-zászló, az egész világ tudtára adva, hogy ki az ő legfőbb Ura, akinek alárendeli életét, valamint nemzeti törekvéseinek megvalósítását.
Nem volt nehéz a „nagyságos fejedelem” alakját beilleszteni az ősatyák korának kiemelkedő alakját, Mózes életét nyomon követő vasárnapi iskolai foglalkozás tematikájába. Nem is gondolnánk, hogy mennyi közös vonást, párhuzamot lehet felfedezni a két vezéralak életében. A teljesség igénye nélkül hangzott el ezek közül egy pár a program bevezetőjében. Születésük idején a politikai konstelláció korántsem volt kedvező. Őseik között számos híres vezető történelmi személy lelhető fel. Kalandos életük során mindkettőjük esetében saját népüknek az idegen hatalomtól való elnyomása elleni küzdelem kapott kifejezett hangsúlyt. Emellett mindkettőjüket ugyanaz az Isten hívta el a nemes feladatra, ruházta fel küldetésük teljesítéséhez szükséges képességekkel, a kedvező külső körülmények megteremtésével. Ugyanazt az Istent imádták, aki ad győzelmet és vereséget, aki felemel és mélyre enged, aki a történelmet is szuverén Úrként tartja kezében. És bár egyikük sem ért el „Kánaánba”, mindketten hűségesen futották meg az előttük levő pályát, és lettek példaképpé az utókor számára hitükben és országépítő törekvéseikben.
A fenti gondolatok adták meg tehát a foglalkozás alaphangját, majd a gyere kek dióhéjban megismerkedtek Rákóczi családfájával, gyerekkorával, a szabadságharc főbb mozzanataival, a kor harci felszereléseivel, a kurucok ruházatával, Rákóczi zászlójával és a család címerével is, melyet mindenki elkészíthetett a foglalkozás első részének befejezéseként.
A rövid szünetben a Csillagösvény Egyesület jóvoltából finomságok várták a gyerekeket, köztük a híres Rákóczi-túrós, melyet – a hiedelemmel ellentétben – nem a fejedelemről, hanem a népszerű sütemény megalkotójáról, Rákóczi János cukrászról és mesterszakácsról neveztek el.
A befejező részben, amibe a montreali Első Magyar Református Egyház gyülekezetének a tagjai is bekapcsolódhattak, a Rákóczi-szabadságharc előzményei, eseményei, korabeli jelenetei elevenedtek meg egy dokumentumfilm kockáin.
Így kapcsolódott be a montreali magyarok egy része az anyaországi kezdeményezésbe, és emlékezett meg arról a II. Rákóczi Ferencről, akinek mély istenhite és áldozatkész hazaszeretete ma is példamutató. Híres fohászai közül hadd álljon itt befejezésül a fejedelem egyik imája, mely még a XXI. században is igencsak időszerű:
„Ha nem őrzöl minket, Uram,
hasztalan virrasztanak azok,
akik minket őriznek.
Adj Lelket a különbségtételre,
adj szívet a végrehajtáshoz,
és erőt a befejezéshez!
Erősíts meg engem az igazságban,
hogy annál inkább
megerősödjem a szeretetben.”