Jó ebéd és rugby győzelem
A versenyt már szeptember óta tervezgettük (köszönöm Sam Dugtignek a szervezésben nyújtott segítséget), a dátumot már akkor lefixáltuk, így lett november 2. Ekkor még nem tudtuk, hogy a rugby kupa döntője is erre a napra fog esni, azt meg pláne nem, hogy a dél-afrikai csapat, a Springboks is harcba szállhat a kupáért. Így kicsit aggódtunk is, hogy nem fognak sokan jönni, de szerencsére a technikában jártas férfiemberek megoldották a problémát, és kivetítették a meccset a projectorral, így emiatt sem kellett senkinek távol maradnia.
A versenyzők közül többen tapasztalt szakácsok, akik otthon rendszeresen főznek, de akadt olyan is, aki életében először főzött és csak a társaság miatt jelentkezett. Természetesen nem csak azokat vártuk, akik főzni is szerettek volna, hanem azokat is, akik kíváncsiak a magyar vagy éppen helyi ízekre és a meccs megtekintése után enni szerettek volna egy jó egytálételt. Választékban nem volt hiány: az érdeklődők többféle étel közül választhattak: marha vadas, csirkepörkölt nokedlivel, csülkös bableves, lecsó, pacal vagy éppen nyúlpaprikás képviselte a magyar konyhát, míg a bárány curry és az oxtail (ökörfarok) a nemzetközi ízek szerelmeseinek kedvezett. A versenyzők reggel 10 óra óta főzhettek a tanya udvarán, ki potjiekosban (ez egy tipikus helyi öntöttvas edény, picit hasonlít a bográcshoz), ki bográcsban. Én reggel 9 órától kint voltam, igen ínycsiklandozó illatok terjengtek már reggel óta. Az édesszájúak sem maradtak hoppon, hisz ketten is adományoztak desszertet eladásra, így 3-féle rétessel, lekváros gombóccal vagy éppen császármorzsával lehetett befejezni az étkezést. Sokan voltak, akik nem bírtak ellenállni a kísértésnek és majdnem mindent végigkóstoltak.
Miközben az ételek készültek, a dél-afrikai csapat eltángálta az angolokat, így nagy volt az öröm, pezsgőbontással ünnepeltük a Springboks győzelmét.
És ha már győzelemnél tartunk: álljon itt a kis házi versenyünk eredménye is. Az öt tagú zsűri döntése alapján az első díjat Margóczi Péter marha vadasa vitte haza, míg a második díjat Németh Róbert és Gabi csirkepörköltje szerezte meg. A közönségdíjas pedig egyértelmű fölénnyel Lechky Károly csülkös bablevese lett, mely az utolsó cseppig elfogyott (mondhatni legnagyobb bánatomra, hisz abból elvitelre én is terveztem vásárolni egy adagot). Készítettem oklevelet is, így a díjakon és az élményeken kívül mindenki egy névre szóló plakettel lett gazdagabb, mellyel köszönetünket fejeztük ki, hogy idejüket és energiájukat áldozták erre a napra és finomabbnál finomabb ételeket készítettek a résztvevőknek.
Még egyszer köszönjük a nevezőknek ezt a szuper napot és a finom ételeket (Margóczi Péterék, Németh Gáborék, Lechky Károly, Dugtig család, Zsíros Károly és Linda, Török Tibor, illetve a desszerteteket Verebes Máriának és Estelle Zsigmondnak), illetve minden tagunknak, aki a fontos meccs ellenére is kijött velünk szurkolni és ebédelni! Bízom benne, hogy nem ez volt az utolsó főzőverseny a tanyán!
