Új helyen a táncház, kivételes alkalom
A legutóbbi olvasóklub alkalmával a bár tulajdonosa egyszer csak nekünk szegezte a kérdést:
„Hétfőnként szabad a bár – akármit tudtok szervezni, ha van kedvetek.”
Timi és én összenéztünk, és szinte szavak nélkül tudtuk: megvan a táncház helyszíne, amit már egy ideje csak érleltünk magunkban. Bár nekem volt némi kétségem a hétfői időpont kapcsán – hiszen sokan dolgoznak, a kisgyerekeseknek pedig kifejezetten nehéz elszabadulni –, végül meglepően sokan eljöttek.
A résztvevők többsége egyetemistákból állt, de akadt néhány középiskolás is, akik a szüleikkel érkeztek. Nagy örömömre az áprilisi diplomavásáron megismert, magyar gyökerekkel rendelkező hölgy is ellátogatott hozzánk – sőt, magával hozta az unokatestvérét is. Bár ők végül hamar feladták a táncot, mert a sok ugrás kicsit megviselte őket, mi nagyon örültünk, hogy itt voltak.
A táncházat Janurik Tímea vezette, míg Szamek Andrea gondoskodott a hangulatról gyönyörű hegedűjátékával. A hangulat fergeteges volt – a táncparketten együtt ropták a magyarok, spanyolok, amerikaiak, fiatalok és idősebbek egyaránt.
Timi már előre figyelmeztetett, hogy sportos, kényelmes ruhában jöjjünk – és igaza lett! A pörgős, lendületes moldvai táncok és ugrós lépések garantálták, hogy senki sem úszta meg kifulladás nélkül. Miután jókat nevettünk a fárasztó részeken, Timi csak ennyit mondott nevetve:
„Na, most bemelegítettünk, jöjjön az első eleme a táncnak!”
De nemcsak a test, a fej is dolgozott...
Ami különösen emlékezetessé tette az estét, az a táncok kulturális hátterének megismerése volt. Timi ugyanis minden új lépéscsoportot egy kis néprajzi és történeti magyarázattal vezetett fel – nekem ez kifejezetten tetszett.
Például megtudtuk, hogy:
A jobbra indulás a körtáncokban nem véletlen – a hagyomány szerint a „jobb kéz” iránya pozitív, az élet és a rend felé mutat. Ősi szimbolikája van, amely sok népi hagyományban visszaköszön.
A moldvai táncok nevei miért román hangzásúak. A középkorban egész Európában egyformán körtáncos tánckultúra érvényesült. Ezeknek a régi néptáncoknak a királyi udvarokban is táncolt változatai voltak a branle-ok, melyek az internacionális gótika idején tulajdonképpen (Európára vonatkozólag legalábbis) globális divattáncként terjedtek mindenfelé, s így Nagy Lajos királyunk diósgyőri várában is ilyeneket táncoltak a fáklyás estélyeken a hölgyek és urak, akkoriban még szigorúan külön körökben. Ezek a táncok Moldvába is eljutottak. Számos ma is ismert és népszerű moldvai csángó körtánc ebbe a típuscsaládba tartozik.
A kendős táncot miért a férfiak táncolták úgy, hogy a táncos a kendőt a lábai alatt, az egyik kezéből a másikba kapkodja? Fejér megyében a kendős tánc dallamának refrénjében elhangzó szövegrész alapján a sudridrom elnevezést kapta. Szólóban vagy párosan, egymással szemben táncolják. Főleg a Dunántúlon ismerik.
A dunántúli táncok után rövid szünet következett, majd fokozatosan emelkedő tempóval belevágtunk a moldvai dallamokba.
Köszönjük mindenkinek, aki eljött – és külön köszönet a bár tulajdonosának a lehetőségért!
