Hogy ez megvalósulhasson, a cserkészek, önkéntesek segítségével, folyamatosan képzik magukat, ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, szellemileg gyarapodnak, de nem hanyagolják el a testi edzettséget sem.
A II. világháborút követően Magyarországon ugyan a cserkészmozgalmat felszámolták, s csak a rendszerváltás után alakulnak újra a cserkészcsapatok, addig Nyugat-Európában már rögtön 1945 után újjáéledt a magyar cserkészet. Ezek a csapatok először Magyar Cserkészszövetség néven tevékenykedtek, majd a magyarországi cserkészet újjáindulása után vették fel a Külföldi Magyar Cserkészszövetség megnevezést. Az alapelveket és célokat tekintve nincs lényegesebb eltérés a magyarországi és külföldi magyar cserkészszövetségek között. A magyarságtudat megőrzése azonban nehezebb feladat az anyaországtól távol, így az utóbbiaknál sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a magyarság történelmének, értékeinek megismerése. Az is ismert tény, hogy a Magyarországon kívüli magyar cserkészcsapatok tagjai egyre inkább másod-, illetve harmadgenerációs fiatalok, közülük többen még Magyarországon sem jártak, a magyar nyelv elsajátítása is kihívás számukra.
Nürnberg szerencsére nem fekszik olyan messze az anyaországtól, így viszonylag könnyen megoldható egy-egy magyarországi kiruccanás. Ennek ellenére nem sokszor van alkalmuk az itteni cserkészeknek részt venni egy közös anyaországi túrán.
Talán ez is lehetett az egyik ok, amiért a nürnbergi Ajtósi Dürer Cserkészcsapat egyik idei programja a budapesti Parlament vezetett látogatása volt. Kicsi, ám annál lelkesebb csapatunk egy hideg téli napon kereste fel a világhírű és csodaszépen felújított Országházat. Látogatásunk során megismerhettük az épület történetét, idegenvezetőnk magyarul mesélt a falakon és az oszlopokon látható díszítésekről, a különböző termek funkcióiról, megnézhettük, hol üléseznek a képviselők. Néhány hónappal ezelőtt az egyik cserkésztúrán éppen a korona viszontagságos történetével foglalkoztunk, így különösen nagy élmény volt látni a magyar koronát. A legjobban azonban talán az az információ ragadta meg a csoportunk figyelmét, amikor az idegenvezetőnk elmondta, hogy kb. 40 kg aranyat használtak az épület díszítéséhez. Sok gyereknek felcsillant a szeme, hiszen nem is gondoltuk volna, hogy lépten-nyomon igazi aranyat is láthatunk az épületben. Az Országházzal való ismerkedésünket végül még egy kiállítás megtekintésével zártuk.
Ezután a csoport egy része még elment a Bazilikába, ahol megcsodálhattuk a Szent Jobbot, az internetről letöltve pedig elolvastuk és rácsodálkoztunk kalandos történetére, hogyan is rejtegették az ereklyét évszázadokon át. Ez a kiegészítés mindenképpen érdekes adalék volt az István király és Szent Korona témához, amivel szeptember óta visszatérően foglalkozik a csapat.
Köszönettel tartozunk dr. Virág Andrásnak, Budai Máriának és Gunda Leventének, akik kitüntetett figyelemmel segítették csapatunk látogatásának megszervezését. Nagyon élveztük a látogatást, s reméljük, ennek a programnak a jövőben is lesz még folytatása.
