Hagyományos karácsonyi bejgli sütés a portlandi cserkészekkel
Hollywoodnak köszönhetően, a cserkész szó hallatán az egész világnak a sütiárusítás jut eszébe először. Több évtizede került ez az amerikai sztereotípia a köztudatba, ami ellen a még hagyományos, Lord Baden Powell-féle cserkészetet megélő, főleg európai cserkészszövetségek kézzel lábbal küzdenek. A Magyar Cserkészszövetség egy jelenleg is aktív médiakampánnyal igyekszik újra írni a magyar emberek fejében, hogy a cserkészet messze nem a sütiársítlásról szól, hanem sokkal inkább a közösségalkotásról, az élményről és a csapatszellemről.
A külföldi magyar cserkészet legfontosabb feladata, hogy a cserkész módszertant használva őrizze a magyar hagyományokat. Az, hogy a másod- és harmadgenerációs magyarok is halljanak Magyarországról, megtanuljanak írni, olvasni magyarul és a játékokon keresztül megismerjék a magyar hagyományokat. Mindeközben nem lehet elfelejteni, hogy nem Magyarországon élnek ezek a gyerekek, az iskolában találkoznak amerikai cserkészekkel, más hagyományokkal, amik által ők csak gazdagabbak lesznek.
A szokások kombinálásával jött létre ez a portlandi bejglisütés, ahol a gyerekek maguk gyúrják a tésztát, darálják a mákot és a diót, főzik a tölteléket, töltik és sütik a süteményeket. A kész finomságokat pedig a Mikulás napi magyar ünnepségen árulják, és a bevételt teljes egészében a cserkészek februári téli táborába forgatják vissza.
A bejglik elkészültek és lélegzet visszafojtva várják a karácsonyt, hogy a magyar otthonokban felvágják és megkóstolják őket.
