Karády Katalin művésznőre emlékeztünk Torontóban, immár második alkalommal
2025. március 30-án egy másik torontói helyszínen, a Magyar Diaszpóra Missziós Központban gyűlt össze az érdeklődő sokaság, hogy másodízben is részese lehessen a díva életművének. Zoltán rendkívül precíz, tömör, mégis minden fontos információt magába foglaló narrációját a kivetítőn megjelenő fotók, illetve a művésznővel készült videófelvételek tették még izgalmasabbá.
Karády leghíresebb filmjeiből, mint például a Halálos tavasz, még részletek is felhangzottak, amelyek aztán élő zenei betétekben folytatódtak. A legismertebb slágereket jómagam adtam elő énekelve, zongorán kísért az ukrán származású Olha Ponomarova, aki bár egy szót sem beszél magyarul, mégis – lévén magasan kvalifikált zongoraművész – pillanatok alatt felvette a kor zenei stílusát, és átadta az olykor keserédes magyar virtus érzetét.
A körülbelül 90 perces műsor szinte egy pillanat alatt elröppent, hiszen a szöveges rész, az élő zenés jelenetek, valamint az audiovizuális bejátszások megfelelő arányban jelentek meg az előadás során. Ez a gondosan kidolgozott összeállítás tette sokszínűvé és érdekessé az életművet, amely egyben egy tökéletes XX. századi történelmi képet is bemutatott a közönség számára.
Záródalként a „Honvágy” című sláger csendült fel, amely sehol sem lehetne aktuálisabb, mint a diaszpórában, távol az anyaországtól. A lélek legmélyéig hatoló dalszöveg és a hozzá kapcsolódó melankolikus dallam együttese nem hagyott egy szempárt sem szárazon a magyar hallgatóság körében. A könnyek felitatása képpen, hogy feloldjuk a súlyos záró pillanatokat, készültem egy ráadásdallal, Május éjszakán címmel, amelyben közös éneklésre invitáltam a jelenlévőket.
Lelkes és remek énekhanggal megáldott közönségünk volt mindkét alkalommal, így mosolyteli pillanatokkal zárult a program ismét. Hálával teli arcok vettek körül bennünket, és bátorítottak minket, hogy még több helyszínen adjuk elő ezt a remek műsort. Reméljük, hogy a környékbeli városok magyar közösségeinek támogatásával ez sikerülni is fog.
Szeretnénk köszönetet mondani a Kőrösi Csoma Sándor Program szervezeteinek, akik támogattak bennünket, hogy ez a projekt kétszer is megvalósulhasson Torontóban: a Magyar Diaszpóra Missziós Központnak, az Emlékeink Határok Nélkül Alapítványnak és a Rákóczi Alapítványnak, valamint minden háttérben dolgozó önkéntesnek.
