Egyből a tárgyra térve, talán az a legjobb, ha az emlékezést – legyen szó nemzeti ünnepről, jeles napról, bármiről – összekötjük a képességfejlesztéssel. A hagyományok megismerése, a nemzeti hősöknek való tiszteletadás mellett kiemelt figyelmet fordítunk a gyerekek anyanyelvi kompetenciájának ápolására. Így leli meg helyét március 15. – illetve október 23., a karácsonyi ünnepkör és sok minden más – a hétvégi magyar iskolában.
Nálunk, a Regensburgi Konzuli Magyar Iskolában ez volt a módi eddig is. Hasonlóképp jártunk el pl. az ősszel, Márton-napkor is, és így készültünk a március 15-i megemlékezésünkre is.
Mivel kezdjük? Mondjuk egy röpke történelmi áttekintéssel Magyarországról és Európáról. Akik nem tanulnak a „rendes” iskolában magyar történelmet azoknak talán kicsit kusza lehet a kép. Pontosan mi is a helyzet ekkor hazánkban? Ki ellen lázadt fel a pesti ifjúság? Mi volt ez a nagy forradalmi hullám Európában? Ezt hivatott tisztázni egy pár perces képes beszámoló a XIX. századi Európáról és Magyarországról, amelyben a Balassi-füzetek vonatkozó feladata is segíthet.
Innen ugrunk át Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Dohány utcai lakásába, a forradalom előestéjén, 1848. március 14-én. Mit mondhat egymásnak ilyenkor egy fiatal szerelmes házaspár? Az otthon biztos melegéből kell kiszakadniuk másnap a bizonytalanba… Előbbit tudja megidézni az Egy estém otthon c. költemény. Igen, tudjuk, ennek szereplői a költő és szülei, de a hangulat megteremtésére alkalmas ez is. A csoportok (mert csoportokban dolgozunk) a nekik adott borítékban eszközöket is találnak, amelyekkel elkészíthetik saját kokárdáikat. Ez a feladat segít gyakorolni a történelem(tanítás) egyik legfontosabb feladatát, az empátia, az empatikus készség kialakítását.
Következő pont: irány a Pilvax! Kis forradalmárainknak itt lehetőségük lesz fotók alapján összevetni egy korabeli és egy mai kávéházat. Mik a hasonlóságok és mik a különbségek? Mi ettek, mit ittak akkor? Nyáry Krisztián kutatásai segítenek nekünk ebben, és így a diákok tárgyi tudását is bővíteni tudjuk. Korabeli festmények, és az Anna bálok fényképei alapján elbeszélgethetünk a korszak öltözködési szokásairól is.
Nincs március 15. 12 pont nélkül. Nálunk sincs! Először megkérjük a tanulókat, hogy állítsák össze saját, 12 pontos követeléseiket, majd megismerkedünk az eredetivel. Ez olyan formában történik, hogy párosítani kell az egyes pontokat a hozzájuk tartozó magyarázattal. Egy csapásra tudjuk fejleszteni az íráskészséget és a szövegértést is.
Megvannak a követelések, ki az utcára! De állj! Mi könnyű helyzetben vagyunk. Zsebünkben a világ. Másodpercek alatt osztunk meg híreket sok-sok emberrel. Hogy ment az akkoriban? Feladat: ha internet, telefon, tévé, bármilyen elektronikus eszköz nélkül kellene információt eljuttatni emberekhez és tömeget toborozni, akkor mit tennétek? Hova mennétek először? Lehetőséget adunk arra, hogy beleéljék magukat abba a történelmi helyzetbe, és saját kútfőből próbálják megalkotni a forradalom útvonalát. Amit persze utána megbeszélünk, a térképre berajzolt, valódi, ’48-as helyes megoldás ismertetésével.
1848. március 15., délután, Múzeum-kert. Csúnya időjárás, eső. A tömeg mégis nagy, és velük együtt énekeljük mi is a Nemzeti dalt. Így ért volna véget egy megemlékezés a Regensburgi Konzuli Magyar Iskolában, ha nem jön közbe a történelem.
A mindenki által ismert, sajnálatos körülmények, a koronavírus terjedése miatt bezártak az iskolák. Az is, ahol mi tartjuk foglalkozásainkat hetente. A feladat tehát átalakult. Mint megannyi helyen máshol, a következő napokban mi is távoktatás keretében tartjuk majd a kapcsolatot diákjainkkal, és így folytatjuk oktató munkánkat.
