Minden évben nagy izgalommal várják a helyi magyarok Perthben, Ausztráliában az éves forradalmi megemlékezést. 2024-ben azonban kiemelt figyelmet kapott az esemény, mivel a város és a közösség megtiszteltetése, hogy Csenger-Zalán Zsolt, Magyarország Ausztráliai nagykövete jelen volt. A műsort, mint minden évben, lelkes önkéntesek készítették. Idén Kascsák Dóra, Trázsi Emese és jómagam szerveztük meg.
A nagykövet ünnepi beszédében kitért a hősökre való megemlékezés fontosságára, valamint a jelenkor veszélyeire is. Ezt követően a vendégek egy rövid táncos etapot láthattak: a csatába induló huszár elbúcsúzott családjától, majd "verbuvált" új katonákat a sereghez.
A helyi Magyar Iskola tanulói csoportja a "Kis kece lányom" kezdetű dalt énekelték el hangszeres kísérettel, miközben egy-egy szál virágot helyeztek el egy vázába, ezzel megemlékezve az Aradi vértanúkról. A következő szakaszban az 1956-os szabadságharc került a középpontba, amelynek gondolata a következő volt:
"Jó volt Magyarországon élni, jó volt magyarnak lenni. Így maradjanak meg emlékezetünkben ezek a napok! 1956 a magyar nép nagy és egyetemes boldogsága volt: szép és dicső."
Számos vers következett, köztük Szentkúti Ferenc: Hős költemény egy pesti srác ról, valamint Makray R. László: Az elmenők imája és A maradók imája. Kascsák Dóra a "Valahol Európában" című dalt énekelte, amely sok ember szemébe könnyet csalt. Az utolsó műsorszámot a Keszkenő Néptáncegyüttes táncosai adták elő, mezőségi "akasztóst" és "szökőst" táncolva. A végén minden szereplő a színpadra gyülekezett, és őket álló taps fogadta.
A rendezvény végén gulyásleves, hidegtál és sütemény várta a jelenlévőket.
