Életünk első repülésén és leghosszabb utazásán vagyunk túl. Az időeltolódás miatt tizenhárom óra elteltével még csak hat telt el. Ez Amerika, Illinois, Chicago, ahol az órád már nem a régi, de a telefonod igen, és a kézipoggyászod a legjobb barátod. Vajon hogy fogadnak majd minket?
2024. szeptember 17-én szerencsésen leszálltunk a chicagoi O’Hare reptéren. Hallottunk már korábban az amerikaiak szigorúságáról, ha a határ átlépéséről van szó, bizony, velünk sem voltak túlságosan engedékenyek. Töménytelen kérdéssel bombáztak minket.
Miért ez a fajta vízumunk van? Meddig akarunk maradni? Ilyen sokáig? Akkor biztosan csak turisták vagyunk?
“Ez nincs rendben… Ezt le kell ellenőriznünk!” - mondták.
Ekkor elvitték az okmányainkat és egy elkülönített váróban kellett időznünk mindaddig, míg le nem ellenőrizték az ösztöndíj program hitelességét, ezután könnyedén elhagyhattuk a repteret. A tenyerünk mindenesetre régen izzadt ennyire.
“Ez nincs rendben… Ezt le kell ellenőriznünk!” - mondták.
Ekkor elvitték az okmányainkat és egy elkülönített váróban kellett időznünk mindaddig, míg le nem ellenőrizték az ösztöndíj program hitelességét, ezután könnyedén elhagyhattuk a repteret. A tenyerünk mindenesetre régen izzadt ennyire.
Ahogy mentorunk meglátott bennünket, még mielőtt ideje lett volna bemutatkozni, jó szorosan megölelt, a magasba emelt, Bálinttal kezet fogott, közben azt skandálva: “Annyira, de annyira vártunk Titeket! Nagyon örvendek!”
Eközben már azon gondolkozott, honnan fog nekünk kényelmesebb ágyat keríteni és kitől kér majd biciklit, hogy még a jó időben gurulhassunk a Michigan-tó partján. Ilyen volt a magyar fogadtatás Chicagóban, de nincs vége.
Egy magyar fogorvos házaspár, Hanna és Szilárd, felajánlották kis lakásukat kilenc hónapra, hogy ne kelljen albérletet keresnünk. Ez önmagában is nagy segítség egy idegen helyen, de amikor megláttuk, ahogy ők fogalmaztak a kezdőcsomagot.
Kétféle pékáru, kilós kenyér, lazac, csirkemell, óriás mirelit pizza, tészták, narancs, alma, banán, szőlő, avokádó, lilahagyma, krumpli, rizs, étolaj, fűszerek, kávé, teák, tej, mogyoró, csokoládé, tusfürdő, sampon, mosószer és ki tudja mi még, amit kihagytam.
Elképesztő vendégszeretetet tapasztalunk a magyar közösségtől, reméljük, hogy a pedagógiai munkánkkal, táncoktatásainkkal, na meg a finom hazai zalai pálinkánkkal viszonozni tudjuk majd.
