A programszervezésnél magyar ház, misszió híján az egyik sarkalatos pont a helyszín kiválasztása. Heinzinger Mariann a regensburgi Sport Club vendéglőjét bérli és üzemelteti. A helyszín magyar háziasszonyaként kizárólag magyarokat foglalkoztatva magyar rendezvények számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a termeket. Egy általa szervezett bálon találkoztunk, és nagy szívét kitárva örömmel és farsangi fánkkal fogadta az ünnepségünket. Ezúton is hálás köszönet a teremért és a finomságokért!
Délután fél 5-kor az indiánok, kalózok sminkje tökéletesítve, az asztalok házi sütemények édes terhét hordozva feldíszítve, a zene, a videók bekészítve, s kezdődhetett a műsor. Attilával együtt vállaltuk a műsorvezetői szerepet, valamint ő tartott két rövid, ismeretterjesztő előadást is: az egyiket a farsangi szokásokról, a másikat az anyanyelv nemzetközi napja kapcsán a veszélyeztetett nyelvekről és édes anyanyelvünkről.
Nemzeti himnuszunk születésnapjáról is megemlékeztünk, ugyanis a magyar kultúra napjává nyilvánított január 22., amikor Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát, szintén a farsangi időszakra esik, s a regensburgi magyarok sem mehetnek el szó nélkül egy ilyen jelentős esemény mellett. Igyekeztem úgy összeállítani a programot, hogy mindenki számára élvezhető legyen: a legkisebbek se unatkozzanak és a sokat tapasztalt magyar barátaink is új ismeretekhez juthassanak. Egy rendhagyó történelemóra keretében például olyan érdekességeket tudhattak meg a vendégek, hogy milyen himnuszokat énekelt a magyarság Kölcsey versének keletkezése előtt, miért él két változatban a „ho-ozz rá” / „hozz reá víg esztendőt” sor, vagy hogyan alakult az Erkel Ferenc által komponált dallamvilág. A gyerekek és szüleik lelkesen vettek részt a Himnusz szövegéhez kapcsolódó interaktív játékokon. Lézerfénnyel megmutatták a Kárpát-medence térképén, hol találhatóak a nemzet imájában szereplő földrajzi nevek, illetve egy különleges kirakós játékot oldottak meg együtt. A közönség soraiban ülők olyan puzzle-darabokat kaptak, amelyeken a Himnusz egy-két sora, egy-egy évszám és egy történelmi esemény állt. A helyesen összeillesztett darabokból a koronázási jelvények képe rajzolódott ki.
A Regensburgi Konzuli Magyar Iskola minden tanulócsoportja vidám műsorszámokkal készült a vendégsereg legnagyobb örömére. Az iskolaelőkészítősek apró lábacskáikkal toppantgatva Harcos Katalin Farsangi topogós című versét közösen kántálva űzték el a telet. A 9 éves Csocsoszán (civilben Nemes Fanni) hárfajátékával nyűgözte le a közönséget. Az alsó tagozatos diákok farsangi regölésekkel adtak hangot mindannyiunk tavaszvárásának, míg a felsősök rímhányó Romhányi verseivel tisztelegtek a magyar kultúra és a magyar nyelv nagyszerűsége előtt, valamint eljátszottuk A pletykás asszonyok című népmesét. A tréfás történet hatását tovább fokozta, hogy a fiúk asszonyoknak öltöztek be, a lányok pedig férfiszerepbe bújtak. A nagy sikerű előadás után közösen elénekeltük a Kiültek a vénasszonyok a padra című dalt..
A jelmezversenyen gyermek és felnőtt kategóriában lehetett indulni és a résztvevők titkos szavazás útján maguk dönthették el, kinek a legötletesebb a ruhája. A díjak egy csöppnyi Magyarországot idéztek a bajor földre: a gyerekek mesekönyveket, Pilóta kekszet, Negrót kaptak, a három legtetszetősebb jelmezt öltött bátor szülő jutalma pedig a Magyar Trikolór falinaptára, Egri Bikavér és csípős Piros Arany volt.
A műsort követően táncra perdült az ünneplő közönség apraja-nagyja: együtt ropta a polip Piroskával, limbózott az angyal a fekete özveggyel, de kacsatáncot járt a boszorkány és a pillangókisasszony is.
Mi mindent megtettünk. Jöhet a tavasz!
