Corkban másképpen (is) mesélünk

Az elsősök a papírszínházzal ismerkednek a Corki Iskola és Óvodában

/ Dr. Merényi Hajnalka /
merenyi.hajnalka képe
Nem könnyű azoknak a magyar gyerekeknek, akik külföldön magyar iskolába is járnak – öt iskolai nap után egy hatodik vár rájuk, ráadásul sokan közülük több száz kilométert is utaznak érte. Ezért is törekszem arra, hogy a közös tanulás örömteli legyen számukra, szívesen jöjjenek hozzánk. Ezen a szombaton kis fabőröndben ajándékot vittem nekik – ez volt a papírszínház.
A kis kakas jól elbánik a török császárralÍgy tetszik nekik a papírszínház"Gazdag asszony lett belőle..."Máskor is mesélsz ilyet?

Már a Kőrösi Csoma Sándor Programnak szánt pályázatomban is kiemeltem, hogy ha lehetőség adódik rá, akkor a diaszpórában való munkám során szívesen alkalmaznám a mesepedagógia eszközeit, hogy a gyerekekkel a népmeséken, találós kérdéseken és mondókákon keresztül kapcsolódhassunk egymáshoz és a népi hagyományokhoz. Szerencsére a Corki Magyar Iskola és Óvoda lett a fogadó szervezetem, és éppen az elsősöket tanítom, akik még nagyon fogékonyak a mesére, igénylik és szeretik a mondókák ritmusosságát, a megnyugtató ismétlődéseket. Így aztán már az első órák után látszik, hogy a mesélés és a mondókázás megteremti azt a közös alapot az osztályunkban, amely szükséges ahhoz, hogy a heterogén családi hátterű és különböző nyelvi készségű, felkészültségű gyerekekkel örömtelien és hatékonyan tudjunk együtt dolgozni.

Az élőszavas mese mellett ezen a szombaton az elsőseim egy másik mesélési módszerrel ismerkedtek – a papírszínházzal. Ennek az a lényege, hogy a mesélő szemben áll a gyerekekkel, és a speciális, színházszerű fakeretben álló lapokat sorban mutatva majd kihúzva meséli el a mesét, így a közönség a nagy méretű illusztrációkon jól láthatja a történet kiemelt pillanatait. A módszer jelen formájában Japánban született meg száz évvel ezelőtt, de közel tíz éve Magyarországon is elérhető. Azért hoztam el magammal Írországba a „varázsbőröndöt”, mert úgy gondolom, hogy a papírszínház különösen jól alkalmazható a diaszpóra gyerekközöségeiben: hiszen a nagy képek segítségével azok a gyerekek is megértik a történetet, akiknek a meseszöveg olykor nehéznek bizonyul.

Ismerkedős mesének egy magyar népmesét választottam, A kis kakas gyémánt félkrajcárját, abban bízva, hogy esetleg többen ismerik is, ugyanakkor így elmondva mégis új lesz mindenkinek. A gyerekek láthatóan szerették a mesélésnek ezt a formáját, már nagyon kíváncsiak, mi minden lapulhat még a fadobozban. Mivel a magammal hozott mesék között vannak kisebbeknek és nagyobbaknak szólók egyaránt, a következő hónapokban az óvodások és az iskola nagyobb diákjai is megismerkednek majd ezzel a régi-új módszerrel.

Hát így mesélünk mi Corkban. Aki nem hiszi, járjon utána.