December 14-én az Albertai Egyetem Wirth Intézete a 25. alkalommal rendezte meg legnagyobb éves esményét, a Csendes éj-koncertet. Az előadáson a klasszikus zene darabjai mellett először hallhatott a közönség magyar citerazenét.
Karácsony ünnepéhez közeledve van egy program, amely kihagyhatatlan a közép-kelet-európai kisebbségek számára: ez pedig a Csendes éj-koncert, melyet az Albertai Egyetem Kelet-Európára specializálódott iskolája, a Wirth Intézet szervez meg minden decemberben, immáron 25 éve. Az idei, 2025-ös alkalom két okból is különlegesnek számított: egyrészt jubileumi ünnep is volt egyben, hiszen negyedszázada indult útjára a sorozat, másrészt először hallhatott a nagyérdemű magyar citerazenét.
Az Edmontoni Magyar Kultúrkör felkérésére nekem is volt lehetőségem részt venni, és népszerűsíteni a magyar kultúra egyik fontos és sok szempontból egyedi darabját: a népzenét. Mindezt egy olyan hangszerrel, amely a játékmódot, kinézetet és hangzást tekintve további, különleges védjegyeket hordoz magán. És amelynek egyébként itt, Kanadában is megtalálható egyik "rokona", a dulcimer.
Az eseményen a régiós országok több, Kanadában élő művésze is tiszteletét tette, így köszönthettünk lengyel, cseh és osztrák fellépőket is. Az est során elsősorban a klasszikus zene hangszerei, a zongora, a cselló és a hegedű szólaltak meg, a legnagyobb sikert azonban a citera aratta. A hangversenyterem akusztikája is hozzájárult a sikeres előadáshoz, melyre egy galgamenti összeállítást választottam a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett turai citerás, Szaszkó József dallamaiból. Az összeállítás egyaránt tartalmazott lassú és gyors zenéket, a játékmód pedig magában hordozta citerakultúránk fontos elemeit (nyomófás, kiszedős játék).
Az esemény – melyen részt vett az Intézet igazgatója, alapítója, az Egyetem rektora és számos meghívott vendég – nagy sikerrel zárult. A koncert közelebb hozta az ünnep szellemét a közönséghez, a citeraszó pedig méltó módon mutatta be és képviselte a magyar kultúrát itt, 8000 kilométerre hazánktól is.
