Aki nem félt odaadni az életét
Az este 18 órakor kezdődött megemlékezés előtt szentmisében imádkoztak az 1956-os forradalom 61 évvel ezelőtti leverésének áldozataiért, s Varga János, a Pázmáneum rektora felhívta a figyelmet az ifjú pap, Brenner János (1931-1957) életáldozatára is. A szentmisén közreműködött Sillye Jenő és Sillye Gábor, akik az azt követő megemlékezést is gitáros dalokkal, imákkal vezették fel.
Brenner József megemlékező előadásában bemutatta családját, kiemelve, hogy nagymamája saját fiát már korábban a papi pályára szánta. Imái unokáiban nyertek meghallgatást: Brenner József és testvérei, János és László is a papi hivatás mellett döntöttek. Brenner József felelevenítette János bátyjával kapcsolatban, hogy a szombathelyi, majd később a győri szemináriumban mennyire kivételes kispapként tekintettek rá, s hogy káplánként milyen hűségesen és szeretettel végezte munkáját Rábakethelyen, Kozma Ferenc plébános mellett. Az államhatalom különösen rossz szemmel nézte a fiatalok körében végzett pasztorációját, akiket az ifjú pap nagyon szeretett. Egy korábbi gyilkossági kísérlet sikertelensége után, amikor Brenner János motorja elé farönköket gurítottak, a megyéspüspök el akarta helyezni máshová: Brenner János azonban ezt felelte – mesélte öccse a megemlékezésen –, „Nem félek, szívesen maradok.” S a megfélemlítés ellenére Rábakethelyen maradt, ahol december 15-ére virradó éjjel máig ismeretlen tettesek harminckét késszúrással oltották ki életét.
Brenner József emlékeztette a hallgatóságot: bátyja meggyilkolásáról csak a rendszerváltás után szabadott beszélni, és akkor kértek segítséget a történtek tisztázására is. A korabeli jelentésekből kiderült, hogy december 14-én éjjel egy fiatal helybeli lakos beteg rnagybátyjához hívta Brenner Jánost, aki magára öltve a papi karinget, stólát és birétumot, az Oltáriszentséget kis tartóba téve indult útnak a szomszédos Zsidára, az őt elszólító Kóczán Tibor kíséretében. Brenner József elmondta, testvére a történtek előtt még megírta másnapi prédikációját, amelyet később találtak meg a plébánián, s elmesélte azt is, hogy János szüleiknek egy karácsonyfát küldött utoljára, amelyet soha nem állítottak fel. A szülőknek írt képeslap december 10-én érkezett meg, a karácsonyfa pedig már János halála után.
Brenner József testvére halálával kapcsolatban elmondta: nyolc ember vehetett részt a gyilkosságban, akik elől bátyja megpróbált elfutni, tovább folytatva útját a vélt beteghez, de később körülvették, lefogták kezeit, és harminckét késszúrással végeztek vele. Nyakát megtaposták, amelyre az orvosszakértői jelentés szerint eltört nyelvcsontja és gégéje a bizonyíték. A cipőtalpak nyomát kolláréján is felfedezték.
Brenner József a boldoggá avatási eljárásról úgy nyilatkozott, hogy a teljes anyag elkészült, tanúvallomásokkal, visszaemlékezésekkel, amely a pápa jóváhagyására vár. Reményét fejezte ki, hogy a Szentek Ügyeinek Kongregációja még ebben az évben kihirdeti a boldoggá avatást.*
Brenner János előadását Sillye Jenő és Sillye Gábor énekes imája zárta, majd kötetlen beszélgetésre nyílt alkalom a Pázmáneum díszterme és kápolnája előtti térben.
***
* A Magyar Kurír 2017. november 9-én jelentette meg a hírt, amely szerint Ferenc pápa november 8-án Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát bízta meg azon nyolc dekrétum közzétételére, amelyek között Brenner János boldoggá avatása is szerepel. A hírről bővebben ITT lehet tájékozódni.
Fotó: Kalló Zoltán; a Brenner János Emlékév honlapja
