Az államalapítás hazánk egyik legjelentősebb ünnepe, mely alkalomból a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felhívására idén is sort került Melbourne-ben a Magyar Szolidaritás Lángjának meggyújtására. Az eseménynek a Szilágyi birtok adott helyszint, Szilágyi Tibor és felesége, Szilágyi Piri vendégszerető fogadásával. Ebben az évben a tűz gyújtását kísérő események levezetését Gruber Tibor, az 52. sz. Hollós Mátyás Cserkészcsapat vezetője vállalta.
A program Lendvai-Lintner Imre cserkészcsapattiszt, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöki levelének felolvasásával indult, mely többek közt az alábbiakat foglalta magába: “Amint már tudjuk, az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújitotta e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részén fellángolnak a tábortüzek, vagy gyertyácskák.” A tábortűz, gyertya lángját helyi időszámitás szerint este 21:00 órakor kell meggyújtani minden országban, mely Ausztrália, Új-Zéland vonalán kel útra, majd végigkísérve augusztus 20-át az egész világon, Honoluluban alszik ki.
A tűz meggyújtása közben az összegyűlt cserkészek együtt énekelték a “Megrakják a tüzet” kezdetű népdalt, melyet Bartha Gábor előadásában, Reményik Sándor Nagy Magyar télben c. verse követett. A vers utáni elmélyülésben Gruber Tibor feltette a kérdést, hogy kinek mit jelent a cserkészet, melyet egy-egy szóban válaszoltak meg a tűz körül ülő emberek. Ezután Kovássy Éva vezetésével különböző tájegységek népdalait énekeltük, gondolatban ezzel bejárva Magyarország és Erdély különböző vidékeit. Az összegyűlt csapattal még új népdalt is tanultunk.
A tűz köré állva ezután mindenki mécsest kapott a kezébe, így mondtunk együtt imát, majd szeretetkört alkotva egy utolsó énekkel búcsúztunk el a szolidaritás lángjától. Az este kellemes beszélgetéssel fejeződött be a házban pálinkával, és a vacsora után egy kis finom madártejjel.
