Az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesület kultúr estjén a magyar őstörténet titkairól adott elő Madarassy Enikő – beszámoló
Nem mindennapi élményben volt része az uppsalai magyar közösségnek, legalábbis azoknak, akik ellátogattak az UMSE által rendezett kultúr estre. Az esten elhangzó rendhagyó előadás egészen más szinten mutatta be a magyarság történetének korai szakaszát, mint ahogyan azt a fősodratú tudományban megszokhattuk.
Előadónk az Uppsalai Egyetem munkatársa, rangos folyóiratokban publikáló fizikus, Madarassy Enikő volt. Prezentációjában tavaly megjelent, A Magyar Nyelv és Őstörténet nyomai Az Észak-, Dél- és Közép Amerikai őslakosok nyelvének és kultúrájának Magyar vonatkozásai című tanulmányát (melynek megjelenését a Nemzetpolitikai Államtitkárság is támogatta) dolgozta fel rendkívüli részletességgel.
Már az első dia, a cím bemutatása is érezhető izgatottságot teremtett a teremben, nem alaptalanul. A három úttörő kutató (Móricz János, Simon Péter és Matek Kamill) munkássága alapján felsorakoztatott történetek, néprajzi és nyelvészeti szemelvények bizonyították a nagyközönség előtt, hogy bár a magyarok eredetét kereshetjük Ázsiában, ha még távolabb utazunk az időben, őseink nyomát bizony az amerikai kontinensen találjuk.
Gazdag illusztrációk segítettek elképzelni azt a világot, amelyben eleink a Kárpát medencétől 11 ezer kilométerre tengették kőkorszaki életüket, majd balsafa tutajaikkal átkeltek az óceánon, hogy Mezopotámiában megalapítsák a sumér civilizációt és végül a deres Kárpátok közt kössenek ki.
E megdöbbentő tények mellett kimerítő leírást hallhattunk még a Táltos (Tayos) barlang elrabolt kincseiről, és az amazonaszi esőerdőkben a mai napig magyarul beszélő őslakosokról is. Az előadás után a Kőrösi ösztöndíjas Ambrus Andris (e sorok írója) és Deák Juli adták elő Kányádi Sándor Dél keresztje alatt című versét a Kaláka megzenésítésében, ami szintén a magyar és a dél-amerikai kultúrák kapcsolódási pontjait térképezi fel; igaz, nem leszármazási alapon keresi a hasonlóságot, hanem szerényen megelégszik az emberi kultúrák mélyén rejtőző megrendítő egyetemesség leírásával.
A kultúr estet Ábrányi Emil Él a magyar... című verse koronázta meg Herczegné Juhász Edit előadásában.
