Lehet-e másképp?
A 44. Őszi Református Konferencia ismét egy fontos hétvégét jelentett a Stuttgartban élő magyarok számára. Ahogy 44 éve minden évben, idén is megszervezték a konferenciát, ahol az érdeklődők most is kitűnő témákkal és előadókkal találkozhattak. A cél a párbeszéd kialakítása, főleg a magyar emberek bevonása, az ismeretterjesztés, de legfontosabb tényező a lelki gondozás és a feltöltődés volt.
A magyarság ízes szavainak igazi szépsége és mélysége akkor tud teljességében megmutatkozni, ha azt apáink bölcsességével és anyáink szelídségével és lágyságával szólaltatjuk meg. A református konferencián is ilyet tapasztaltam. Az első előadást Dr. Makovitzky József tartotta, témája a Felvidék reformációja volt. A második program egy „kerekasztal beszélgetés” volt, négy előre felkért résztvevő saját véleménnyel és látásmóddal beszélgetett a hitvallásról, illetve hogy vállaljuk-e a sajátunkat és ha igen, hogyan tudjuk ezt megvalósítani életünk során? A téma provokatív jellege rendkívül pozitívan hatott a jelenlévőkre, egyben szembetűnő volt, hogy a gyülekezet tagjai csakúgy mint a konferencián résztvevők nagyon fejlett vitakultúrával rendelkeznek, így a vita izgalmas és nagyon tanulságos volt.
A vasárnapot Dr. Gryneaus Péter kezdte, előadásának „Miért nem sikerül másképp az egyházban?” volt a címe. Bemutatta, milyen elvi és gyakorlati lehetőségei és választási útjai vannak jelenkorunk egyházainak. A sort az ebéd után Tamás Péter, az Erdélyi Világszövetség elnöke folytatta, aki a „Turbókapitalizmus után lehet-e másképp?” cím alatt mutatta be a keresztény üzletember vonásait és lehetőségeit. Észrevételei rendkívül gyakorlatiasak és szerteágazók voltak. Bepillantást nyertünk a kapitalista világ folyamataiba, gyengeségeibe és előnyeibe is.
Minden reggelt és estét áhítattal kezdtük és végeztük, ez megnyugtató keretet adott a napoknak, segítve az átszellemülést, a megnyugvást. Biztosított minket arról, hogy ezen a világon keresztényként nem kell egyedül lennünk. A konferencia két napja ugyan fárasztó volt, de ugyanakkor bizodalommal és lelkesedéssel töltött el.
