A múltunk összeköt
Portlandban az 1956. október 23-i megemlékezést, október 20-án tartottuk meg. A Bóbita Magyar Iskolában a hétvégi tanítás most kivételesen nem a megszokott menetrend szerint zajlott. Fontosnak tartottam, hogy a gyerekek is tudják, hogy ez az ünnep a magyaroknak mit is jelent, ezért a hétvégi tanítás a történelem elmondása volt. Mondhatni interaktív órában volt részük a gyerekeknek, mert kérdeztek is és képek formájában is láthatták az akkori eseményeket, végül magyar zászlókat készítettünk.
A délutáni órákban egészen estig másik helyszínen folytatódott a megemlékezés. Két teremben zajlott az esemény. Az egyik teremben képkiállítást tartottunk az 1956. október 23-i eseményekről, a másik teremben az esemény Himnusz lejátszásával kezdődött, majd két ’56-os hős – Bohus Ferenc és Tóth András – személyesen átélt történetüket mesélték el. Nagyon érdekes volt hallgatni őket, a személyes élmények mindig különlegesebbek, mindig egy többlet információt adnak, így a jelenlévők nem csupán a történelem könyvből megtanult ismeretet idézték fel, hanem figyelmesen hallgatták az élménybeszámolókat.
A közös beszélgetés után, a „Szabadság, szerelem” című film vetítésére került sor, amely mindenkit megérintett. Sajnos a történet maga, szomorú, tragikus és megrázó dolgokra emlékezett, de még is mondhatnám, hogy a legjobb választás volt a témához kötődően és ezt az eseményen részt vevő személyek is így gondolták.
Az ünnep emléke még most is szomorú volt az érintetteknek, de még is jóérzéssel távoztak és megköszönték, hogy ilyen módon történt a megemlékezés.
