Ünnepi fogadás a John F. Kennedy Center-ben
2019. október 21-én tartotta a washingtoni magyar nagykövetség ünnepi fogadását az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve. Az idei megemlékezés a 30 éve szabadon emlékévhez kapcsolódott.
Az ünnepséget az impozáns Kennedy Centerben rendezték, ahova meghívást kapott az amerikai adminisztráció számos magas rangú tagja, a diplomáciai testület képviselői (köztük az uniós tagállamok nagykövetei), illetve a magyar-amerikai közösség több prominens tagja.
Fogadó szervezetem, a Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) képviseletében vettem részt a nagyszabású megemlékezésen. A program a két ország himnuszával kezdődött. Nyitóbeszédében Dr. Szabó László nagykövet kiemelte, október 23-án a sötétségből a kiutat a forradalmárok által középen kivágott magyar zászló mutatta. A 13 napig tartó forradalmat a szovjetek több tankkal verték le, mint 1945-ben a második világháborút Berlinben. A felkelés alatt és után, mintegy 200.000 magyar menekült el a világ számos földrészére, országába, 2000 főre tehető az USA-ba kivándoroltak száma. A Kossuth Ház volt az első olyan helyszín, ahol egymásra találhattak a szabad magyarok Washingtonban. Akik maradtak, azokra szomorú sors várt, 10.000 embert végeztek ki a szörnyű megtorlás alatt. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió koporsójába az első szeget a magyarok ütötték. A mai napig arra az örökségre építkezünk, amit a szüleinktől kaptunk, így 1956 mindig arra fog emlékeztetni minket, hogy mi magyarok nagyszerű dolgokat tudunk véghez vinni, ha összefogunk - zárta szavait.
A következő felszólaló P. Nagy Tibor, a Külügyminisztérium afrikai részlegéért felelős helyettes államtitkára volt. Az édesapja a forradalom idején a magyar hadsereg legfiatalabban kinevezett ezredese volt. Így fiatalon a saját szemével láthatta, hogy a szabadságért harcoló tisztek, nem csak a zászlóból vágták ki az önkényuralom jelképét, de az egyenruhájukból is. Hosszú évek után először láttak reményt arra, hogy a méltán gyűlölt rendszert legyőzhetik. Még akkor is, ha csak a lélekerejük állt szemben a szovjet fegyverekkel, hiszen az oroszok 2000 tankkal rohanták le Magyarországot. Az első rést azonban mi ütöttük a vasfüggönyön, későbbi összeomlásához is a 6 nappal korábban történt magyarországi kerítésbontás járult hozzá, amikor kelet-németek ezrei utazhattak végre nyugatra Ausztrián keresztül, hogy egyesíthessék családjaikat. Mindez a gazdasági és szociális virágzás, a bátor magyar emberek tettrekészsége nélkül nem jöhetett volna létre. Beszédét a himnusz sorával zárta: Isten áldd meg a magyart.
Thomas B. Modly az Egyesült Államok Haditengerészetének helyettes államtitkára szintén magyar felmenőkkel rendelkezik. Az ő családjának története is kalandosan indult. Édesapja 1948-ban vándorolt ki Magyarországról Ausztrián keresztül. Ott a határon, három ország közül választhatott: Argentína, Ausztrália vagy USA, végül Amerika mellett döntött. Ohio-ban telepedett le, ahol már nagyszámú magyar kolónia élt és csak 1970-ben engedték őket újra visszatérni az anyaországba. Budapesten sétálva otthon érezte magát. Egy dolog éreztette csak vele az ország elnyomását: a parlament tetejére nehezedő 1,5 tonnás vörös csillag volt. A rendszerváltás után eltűnt a csillag és a különbség érezhető volt, szabadság keringett a levegőben. A magyaroknak a szabadság 56-ban is elsődleges volt, így zárásként megköszönte Magyarországnak, hogy ezt az emberiség számára elsődleges elvet életben tartották.
Az ünnepség végén a nagykövetség kitüntetést adott át Alex Kropognak, a Magyar Településtörténeti Társaság vezetőjének és nejének, valamint Kinga Révésznek a Nemzeti Kutatási Program kutató kémikusának. A programot a közösen elénekelt ‘Ha én rózsa volnék’ című dal zárta.
