Egy generációkon átívelő közös élmény
A diaszpórában élő magyarok számára a nemzeti ünnepek olyan többlettartalommal bírnak, amit nehéz lenne jelen beszámoló soraiban összegezni. Ami tény, hogy a nemzeti ünnepeket a magyar egyesületek rendezik meg Svájcban és rájuk hárul a felelősség, hogy olyan tartalommal töltsék fel, ami megszólítja a többi diaszpórában élő, megemlékezni vágyó magyart. Találkozás és emlékezés, a múlt tartalmának jelenbe emelése történik ilyenkor és mindez összekapcsolódik a közös jelentéskereséssel. Bernben többen évtizedek óta külhonban élő magyarok, így a generációk összehozása, egymással megismertetése különösen nagy jelentőséget kap.
A Berni Magyar Egyesület számára fontos, hogy a fiatalokat is bevonják a március 15-ei megemlékezésbe. Az elmúlt években felkérték a Berni Magyar Iskola és Óvoda Egyesületet, hogy készüljenek fel erre az alkalomra egy-egy előadással. Az együttműködés többszörösen gyümölcsöző: az iskolába érkező magyar családok megismerhetik az évtizedek óta Bernben élő generációkat és közösséget, átélhetik a valahova tartozás örömét. A gyerekek pedig élményként tapasztalhatják meg a március 15-ei eseményeket, kipróbálhatják magukat a színpadon és maguk képviselhetik a hagyományt és élhetik át saját történelmüket.
Az elmúlt években főképp az iskola legidősebb tanulói vettek részt az előadásban. Idén, hála a vezetőség, a tanári kar és a szülők támogató munkájának a másodikosoktól a legidősebbekig minden korosztály képviseltette magát. Testvérek, barátok, osztálytársak egymást inspirálva tanulták szövegeiket, dalolták a "Kossuth Lajos azt üzenté"-t, és még az utolsó héten is érkezett megkeresés, hogy valaki jelentkezne résztvevőnek, írjunk neki egy kis szöveget.
Az előadás napját a gyerekekkel motivációs cukrászda látogatással kezdtük, ahol összeért a társaság és a szülőkkel együtt a helyszínre sétáltunk. A sütemények (gyors) elfogyasztása után főpróbát tartottunk, hangosítással, zenével és a kellékek, díszletek elhelyezésével. Közben elkezdtek szállingózni a megemlékezésre érkezők.
Az ünnepség közös istentisztelettel kezdődött, amiben a gyermekpercek résznél még ott voltunk a szereplőkkel. Utána a gyülekezeti gyerekekkel együtt felvonultunk a Freskó terembe és a gyermek istentiszteletet követően türelmetlenül vártuk, hogy ránk kerüljön a sor. Szűcs Andrea, egyesületi elnök köszöntője után a műsort hegedűszó indította, majd (a) Petőfi Sándor(t játszó fiú) vezetésével felelevenedtek 1848. március 15. eseményei. Olyan hangosan dalolták a "Kossuth Lajos azt üzente" és az A jó lovas katonának énekeket, hogy zengett a templom. Zárásképpen egy allegorikusabb jelenetet láthattunk egy, a nemzeti lobogóról szóló zeneszámra készült koreográfiával. A gyerekek az előadás végén büszkén mesélték, hogy mindent megoldottak! És ez így igaz – csak betanítóként tudhattam, milyen ügyesen alkalmazkodtak egymáshoz és a körülményekhez a színpadon, hiszen nem minden a tervezettek szerint alakult... Az előadás így valódi csoportmunkává vált, amiből tanulhattak a szereplők: együtt dolgoztak meg a sikerért. A nézők, egyesületi tagok, rokonok és barátok szeretettel fogadták őket (nem vették észre a kisebb hibákat), és hálásak voltak szorgalmas felkészülésükért.
A kötöttebb műsort kötetlen sütemény evés, uzsonna követte, és a családok együtt fogyasztották el az adomány-süteményeket. A gyerekek megismerkedtek olyan korukbeliekkel, akikkel az iskolában nem találkozhattak. Az előadásban és az ünnepségen részt vevők számára nem maradnak az 1848-as események tankönyvből tanult papír példának, hiszen saját élményanyagot gyűjtöttek belőle. Közösségi alkalom volt ez, ahol ráadásul megtanulták, milyen a színpadon szerepelni, magyarul szavalni, énekelni.
2024-ben, Bernben a szabadságharcra való megemlékezésben kicsik és nagyok is kivehették a részüket, mindenkinek megvolt a maga szerepe és feladata. Idősebbek és fiatalok, berniek, a környékbeliek és vendégeik közösen ünnepelhettek a fiatalabb generációval. Ilyen módon vált ez a márciusi ünnepség generációkon átívelő élménnyé. Közös büszkeségként a szervező egyesületi tagoknak, a támogató szülőknek és tanároknak, a szereplő gyerekeknek és a nézőkként résztvevőknek.
