“Nézd öleld a fát a leveleket Lépj a fűre kövessed a gyökereket Végy a patakból apró köveket Így készítsd el ösvényed.” (Dékány Nikolett: Otthonos)
Egy felvidéki kisvárosban, Szepsiben születtem. Általános iskolás korom óta tagja vagyok a 12. sz. Bercsényi Miklós cserkészcsapatnak. Több éven keresztül vezettem őrsöt, és oszlopos tagja voltam a csapatnak, ami több tucat rendezvény, esemény, tábor részletes előkészítését és lebonyolítását jelentette. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség munkásságában is aktívan részt vállaltam az őrsvezetőképző táborok kiképzése által.
Az egyetemi diplomám megszerzése után költöztem Budapestre. A munkatapasztalataim során bővíthettem projektmenedzseri és közösségszervezői készségeimet. Ezen kívül sok időt töltöttem külföldön, különböző közösségek tagjaként, aminek köszönhetően könnyen alkalmazkodom új helyzetekhez, valamint hatékonyan kommunikálok különböző kulturális hátterekkel rendelkező emberekkel.
Felvidékiként és cserkészként a hagyományőrzés, a nyelv, a kultúra ápolása fontos számomra, amire nagy hangsúlyt fektetek. Úgy gondolom, hogy a diaszpórában élőknek a magyarságuk megtartása még több energiát, befektetett időt igényel, ezért kivételesnek tartom a kitartásuk és elköteleződésük, amiről mindannyian példát vehetünk. Rendkívüli kihívásnak tartom, hogy a Paraguayi Magyar Szervezet munkáját támogathatom és segíthetem. Az elkövetkező kilenc hónap során igyekszem a magyar nyelv szeretetét átadni és hagyományőrző, gasztronómiai programokon keresztül közelebb hozni Magyarországot Asuncionhoz.