„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” (Tamási Áron)
Vajdasági magyar vagyok. Már óvodás koromban beírattak magyar néptáncra, és azóta is aktív tagja vagyok a vajdasági népi mozgalomnak. Tánc mellett népi hangszeres oktatásban is részesültem. Általános iskolás koromban cserkésszé avattak, és a saját korosztályom őrsvezetője lettem. Rendszeres résztvevője voltam néptánc, népzenei, honismereti és cserkésztáboroknak Vajdaságban, Magyarországon és Erdélyben. Munkámmal hozzájárultam a vajdasági könyvtári anyagok rendszerezéséhez valamint szakmai napok szervezéséhez. Jelenleg a Czéczó Banda tamburazenekar tamburakontrása vagyok. Aktívan részt veszek a Cécó műhely munkájában. A műhely kezdeményezője és megalapítója egy olyan mozgalomnak, melynek tagjai a saját hagyományaikat tartják legfontosabbnak, és a tánc eredeti funkciójának visszaállítására törekszenek, visszanyúlva annak autentikus és tiszta forrásához.
Hobbi szinten foglalkozom videózással. Technikusként segédkeztem vajdasági néprajzi gyűjtéseknél, vajdasági népzenei koncerteken és erdélyi tanulmányi kirándulásokon.
Meggyőződésem szerint, ha az embernek van azonosságtudata, ismeri a gyökereit, saját népének történelmét, hagyományait, akkor bárhol is legyen a világban, teljes életet tud élni, igazi otthont tud magának teremteni.
Szeretném a diaszpórában élő magyarságnak átadni azt a lelkesedést és a magyar kultúrához való kötődést, amit otthon, külhoni magyarként elsajátítottam.
Örülök, hogy megismerhetem az amerikai magyarok életét, mindennapjait, és egyfajta kapocsként segíthetem őket magyarságuk megőrzésében.