Keresztény nagycsalád legidősebb gyermekeként nevelkedve mindig nagyon fontos volt számomra a testvéreimmel való kapcsolat. Sokat játszottam velük, segítettem nekik, vigyáztam rájuk. Így formálódott az a három dolog, ami mai napig meghatározó az életemben: a gyerekek, a szolgálat és a játék. Ez motivált gyülekezetünkben is, ahol több mint tizenöt éven keresztül a gyermekeknek vezettem karácsonyi kézműves foglalkozásokat, hittantáborokat, de festettünk tantermet is. Különösen büszke vagyok arra, hogy a Budahegyvidéki Református Gyülekezetben az én kezdeményezésemre indult el az óvodás korosztály istentisztelete.

A gyerekek szeretete határozta meg pályaválasztásomat is, amikor az egyetemen teológiát és pedagógiát kezdtem tanulni. A holland szak elvégzésével pedig a két ország közötti keresztény kapcsolatok ápolása, a másik kultúrától való tanulás volt a célom. Fontos családi örökség számomra a nyelv és az irodalom szeretete, ahogy a művészet, azon belül is a festészet, és a természetjárás. Véleményem szerint ezek erősítik bennünk az emberséget, segítenek átvészelni a nehéz időket, tartást és gyökeret jelentenek, akárhol éljen is az ember. Ezt szeretném átadni a fiatalabb generációnak, ahogy azt egykor az én szüleim, nagyszüleim is tették.

Most mindez megvalósulhat a Kőrösi Csoma Sándor Program segítségével. Két hollandiai magyar gyülekezet életébe is bekapcsolódhatok, és a családok támogatásával segíthetem a személyes kapcsolatok kiépítését a gyülekezeten belül és kívül. Szeretném, ha a diaszpóra közösségei egymás hite, barátsága és az egymásért vállalt szolgálat által lelkileg és szellemileg megerősödnének és gyarapodnának.