Újra diákok fellegvára lesz a bencés kolostor

/ Munkácsy Katalin Fruzsina /
munkacsy.katalin.fruzsina képe
A kolostorvár Kastlban – egy sokat látott hajlék. A középkorban bencés szerzeteseknek épült létesítményt, a 16. század közepétől a 18. század végéig jezsuiták használták. Az épületkomplexum történetének legszomorúbb időszaka a nemzetiszocialista időkre nyúlik vissza, amikor 1942-ben közel száz szlovén gyereket hurcoltak ide „átnevelő táborba”. E sötét fejezetet követően,1958-ban a kolostor épületének egy új korszaka kezdődött és közel 50 évig a nyugati diaszpórában élő magyarság életének egy jelentős színterévé vált, egészen 2006-ig. Azóta azonban üresen tátong. De már nem sokáig…
Kastl Burg-Kastl Alumniungarnkreuz

Az egykoron magyar származású diákoknak otthont adó épület hamarosan a Sulzbach-Rosenbergben működő rendőrtiszti főiskola növendékei egy részének fog otthonául szolgálni. Ha minden az ütemezett tervek szerint halad, akkor a hallgatók már 2020-ra birtokba vehetik a felújított és átalakított épületet. Az egyágyas kollégiumi szobák a kezdeti időben 90, később 120, a végső tervek szerint pedig maximálisan 370 diák befogadását teszik majd lehetővé.

Ennek a változásnak két releváns hozadéka van az egykoron ugyanebben az épületben működő magyar iskola diákjait tömörítő Burg-Kastl Alumni szervezet életében. Az egyik egy már évek óta dédelgetett ötlet, mely az intézmény emlékezetének adózna, s mely eme változásokkal szárba szökkenhetne. Mivel az épület az elmúlt 10 év gyakorlatával ellentétben 2020-tól kezdve nem fog üresen állni, folyamatos gondnoki- és házmesteri felügyelet alatt lesz, így lehetőség nyílhat arra, hogy egy vagy két terem emlékszobaként az egykori magyar gimnázium történetét hirdesse. Erről a tervezetről és ennek esetleges megvalósulásáról kezdődtek meg tárgyalások a Burg-Kastl Alumni vezetősége és Kastl város polgármestere, Stefan Braun, illetve a bajorországi pénzügyminiszter, Markus Söder között. Az Alumni elképzeléseit – egykori „kastlis” diákként – a müncheni magyar főkonzul, Tordai-Lejkó Gábor is támogatja.

    

A másik fontos változás az Alumni évenként szervezet pünkösdi találkozóira vonatkozik. A volt magyar gimnázium diákságának körében hagyománnyá vált, hogy az iskola életében mindig is kiemelt szerepet kapó, ballagással összekötött Pünkösdöt – aki teheti – továbbra is Kastlban üli meg. Ez nagy valószínűség szerint 2017-ben még komolyabb bonyodalom nélkül megtörténhet, miként az a korábbi években is. Azonban, ha a kolostor épületében felújítási munkák kezdődnek, akkor sajnos új helyszínt kell keresni a pünkösdi ünnepségnek. Kastl polgármestere, Stefan Braun az Alumni elnökségének kifejtette, hogy mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy a „kastlis magyarok” továbbra is Kastlban ünnepeljék meg a hagyománnyá és már a falu arculatához tartozó „magyar Pünkösdöt”. Ha nem a kolostorvárnál, akkor a község focipályáján, amin anno sok magyar srác rúgta a bőrt a település focicsapatában – aminek köszönhetően a klub nem csak meccseket nyert, hanem a ligában is osztályt lépett. Ez természetesen egybeesik az Alumni vezetőségének elképzelésével is, az összejöveteleket mindenképp „helyben” szeretnék a jövőben is szervezni és nem egy másik városban.

Hogy a munkálatokat követően a „kastlis diákok” újból iskolájuk udvarán ünnepelhetnek-e még kérdéses, az azonban biztos, hogy az Alumni és a község polgármestere ez ügyben mindent meg fog tenni.

A kolostor épülete immár másod ízben fog komolyabb átalakításon átesni, hogy eredeti rendeltetését ismét meghaladván iskolává, kollégiummá váljon. Az átalakítás mindig veszteséggel jár: a magyar diákok tornaterme például a bencés szerzetesek egyik imahelye volt. Ennek aztán 1957-ben nem csak tárgyi berendezését távolították el az átalakítás miatt, hanem szellemi-, kulturális értékét, a szentélyét is. Műemlék védelem ide vagy oda, valamennyi veszteséggel ezúttal is számolni kell. Viszont ez az átalakítás és annak végeredménye –ahogy 60 éve-, ezúttal is egy hasznos és fontos célt szolgál.

Fújjanak bár új szelek a kastli kolostorvár körül, a falak őrzik nem csak a bencések 900 éve elrebegett imáit és zsolozsmáit, hanem az 50 éve ott élt magyar diákok ifjúságát, emlékeit.