Dr. Forgács Tamás korábban két évig volt a Bécsi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének nyelvész vendégprofesszora. Fő kutatási területe a magyar nyelvészet, ezen belül a nyelvtörténet, frazeológia, lexikográfia és lexikológia, valenciaelmélet, ill. az esetgrammatika. A frazeológiák témakörében két alapos szótárt is készített, amelyek a kifejezések jelentésén túl – írott forrásokból gyűjtött – alkalmazási példákat is bemutatnak, sőt sok esetben kitérnek az egyes szólások keletkezésének módjára is.
2016. november 29-én este a rendezvény résztvevői nem egy száraz nyelvészeti előadáson, hanem egy történelmi kalandozáson vettek részt. A bemutatott példákon keresztül nemcsak több száz évre tekintettek vissza, hanem a nyelv folyamatos változásai miatt a közelmúltban kialakult egy-két érdekes új kifejezés, szólás eredetét is megismerhették. Forgács Tamás mindennapi példákkal, képekkel illusztrálta, mutatta be a szavak, szólások és kifejezések születésének időpontját, történetét. A professzor olyan kifejezéseket vizsgált etimológiai szempontból, mint például a „házsártos“, az „izgága“ vagy a reklámból jól ismert „gerappa“.
Néhány példa az előadáson elhangzott szólások magyarázataiból:
gőgös (gég-és, kiálló gégéjű) „… az az ember, aki fenn hordja az orrát, annak a gégéje kilátszik. A gőg, a gége szónak egy alakváltozata, népnyelvben még ma is mondják így. Ez pedig kiálló gégét jelent. ...Így egy konkrét dologból absztrakt tulajdonságot jelenít meg.”
hetyke (hegy-ke, hegyesen járó) „… a hegyesen, peckesen járó szóból lett hasonulással”
izgága (<szláv eredetű szó:’gyomorégés’) „Az izgága szó szláv eredetű szó, azt jelenti, hogy gyomorégés. Úgy lesz belőle nyughatatlan, hogy aki nyughatatlan, aki stresszesen, nyughatatlanul él, annak sok gyomorsava termelődik, az tényleg fájdítja a gyomrát. De eredendően a szó konkrét jelentésű, és gyomorégést jelent.”
Kiteszik a szűrét – „Miért teszik ki valakinek a szűrét? Ennek a magyarázata egy lánykérési szokásban van. Általában a legény a legjobb kabátjában, a cifraszűrben ment lányt kérni. Kérdezhetnénk miért ment szűrben? Nyáron, 30 °C fokban elmegy lányt kérni? Lehetne így is, de régen nem volt való nyáron lányt kérni, nyáron házasodni. … Régen általában januárban volt a legtöbb esküvő, ezeket régi naptárakban úgy is nevezik, első mátkázó, második mátkázó vasárnap, akkor hirdették ki mindig a templomban a házasulandókat…. Ezért ment szűrben a legény, mert télen volt illendő lányt kérni. .. A legény cifraszűrt letette a konyhában, majd bement a szobába, ott beszélgettek a leány és a szülők jelenlétében, majd amikor távozott, s látta, hogy a szűr le van akasztva a helyéről, kint lóg az eresz alatt, tudta, hogy ide nem szabad többet jönnie…. Így lehetett valakinek a közeledését elutasítani. Időközben változott ennek a szólásnak is jelentése pl. egy munkahelyről is kiteszik valakinek a szűrét.”
A 20. században megjelent szólások közül Forgács professzor bemutatta a „gerappa”, a „bikicsunáj” és a „kómac” eredetét, történetét, videókkal, filmekkel tette színessé bemutatóját. Előadása során arra törekedett, hogy a jelenlévő ifjú hallgatóság számára is bebizonyítsa, hogy a nyelvtudomány érdekes tudomány, melyben érdemes elmélyedni. A prezentáció végén Dr. Forgács Tamás a téma iránt aktívan érdeklődő hallgatóság kérdéseire válaszolt.
A tudományos előadássorozat keretén belül 2017. január közepén dr. Hárs Endre professzor, irodalomtörténész tart előadást.
