Előadás Széll Györgyről a Magyar Múzeumban
Amikor karácsony előtt eljutottam a zenekar ünnepi koncertjére a Severance Hallba, nemcsak emiatt volt különleges az este, hanem elsősorban a Cleveland Orchestra lenyűgöző teljesítménye miatt. Még soha nem hallottam zenekart ilyen pontosan játszani. Mintha egy tökéletesen rögzített és utómunkázott koncertfelvételt hallgattam volna, de ha kinyitottam a szemem, ott volt előttem a világ egyik legjobb együttese a teljes valóságában, Franz Welser-Möst zenei igazgató vezényletével. Azóta szeretnék eljutni a nyári játszóhelyükre, a Blossom Music Centerbe, amelynek szabadtéri koncertjeiről szintén sokat meséltek az itteniek.
A Magyar Múzeum május 11-i előadásán Marcia Hansen Kraus adott elő Széll Györgyről, majd a program második felében Peller Miklós statikus, tervezőmérnök mutatta be a Blossom épületének érdekességeit. Most is szépen megtelt a terem, és tartalmasan telt a délután. A vendégelőadó maga is zenész, akinek 2017-ben jelent meg könyve a zenekart híressé tevő magyar karmesterről. Pontosabban egy interjúkötetet állított össze, amelyben egykori zenekari tagok – köztük Marcia oboista férje – meséltek személyes történeteket Széllről. Például a legendás precizitásáról, vagy arról, hogy milyen diktatórikus szabályok szerint igazgatta az együttest 1946 és 1970 között. Elvárta, hogy rendben legyenek a hangszereik, öltönyben lépjenek fel, és a tökéletességig próbáltatta a zeneműveket. Leste a zenészek minden mozdulatát, és elküldte azokat, akik hibáztak vagy megkérdőjelezték a tekintélyét. Apafigura volt, szigorú, akitől tartottak, ugyanakkor felnéztek a tehetségére, tudására. Azt mondják, szemléletesen tudta instruálni az elképzeléseit, és kifejező arccal vezényelt. (Lásd egy archív feltételen IDE kattintva.) Világhírűvé tette az együttest, presztízs volt oda tartozni, de állandó megfelelési kényszerrel is járt.
Sokan voltak kíváncsiak az előadásra
A zenekart megreformáló Széll intézményi szinten nem végzett zenei tanulmányokat. Csodagyereknek, második Mozartnak tartották, aki nagy mesterektől tanult zeneszerzést és zongorát. Autodidakta módon képezte magát, 14 évesen zenei átiratokat készített, és 18 évesen a Berlini Staatsoper karnagya lett, Richard Strauss kinevezésével. Amerikában 1930-ban járt először, majd a második világháború kitörésekor, 1939-ben vándorolt ki a családjával New Yorkba, ahol Toscanini támogatásával a legnevesebb zenekarokkal dolgozott. 1946-ban pályázta meg az 1918-ban alapított Cleveland Orchestra vezetői posztját, és határozott elképzelései nyomán néhány éven belül az élvonalba emelte az addig „csak” jónak számító vidéki együttest. Az amerikai virtuozitást európai hangzással sikerült ötvöznie, és nagy hangsúlyt fektetett a lemezfelvételek készítésére, amelyek vitték a zenekar hírét. Az egyik legelismertebb koncertprogramjuk a Brahms-művek szimfonikus előadása volt. Az átiratokat maga Széll készítette el, értékes példányait ma is a zenekari könyvtárban őrzik. Marcia azt mesélte: Széll minden jogot a zenekarra hagyott, és végrendelete szerint az értékes kottákat nem lehet se kikölcsönözni, se digitalizálni, csak megtekinteni vagy lemásolni.
Széll nehéz ember volt, de egy zseni – mondják róla. Akik találkoztak vele, azoknak meghatározó emlékeik vannak karizmatikus személyiségéről. A múzeumi előadás végén többen meséltek az élményeikről, köztük Ted Horvath, a Cleveland Orchestra egykori kóristája is. Széll gyakran megsértette a munkatársait, akik a hatvanas években sztrájkot szerveztek ellene. Követelték, hogy kérjen bocsánatot és emelje meg a fizetésüket. Ekkor kezdték el építeni a nyári amfiteátrumot engesztelésként, amely két évig készült Peter Van Dijk tervei alapján. Konstruktőre Peller Miklós volt, aki ez alkalommal bemutatta az épület tervrajzait és az építés során felmerült szakmai feladatokat.
Például hogy mi okozta a híres boom hanghatást, amely sokszor megzavarta a koncerteket, míg meg nem javították a kivitelezési hibát az eredeti terveknek megfelelően. Mesélt arról is, hogyan találták meg a megfelelő területet a Cayahoga Valley környezetében, ahol a domborzat segíti az akusztikát, hogy a 6000 főt befogadó, kagyló formájú fedett épület a legjobb feltételeket biztosítsa a művészi élményhez. A színpad mögötti dombon további 15.000 ember élvezheti a programot, így a Blossom szélesebb közönségréteget vonz, és az elmúlt 50 évben a helyiek egyik legnépszerűbb kulturális helyszínévé vált. A Blossom Zenei Fesztiválon népszerű zenekarok lépnek fel, és június végétől augusztus végéig színes műsorkínálat várja az érdeklődőket.
Széll György világhírűvé tette a Cleveland Orchestrát
A Magyar Múzeum előadássorozata ősszel folytatódik. Addig is, ha tehetik, látogassanak el a város messze földön híres zenekarának nyári programjaira. Vagy hallgassák újra a lemezeiket, keressenek rá archív felvételeikre a videómegosztókon. Aki pedig több kulisszatitkot szeretne megtudni Széll Györgyről, annak ajánljuk figyelmébe Marcia Hansen Kraus könyvét.
