A müncheni Regös Néptáncegyüttes (Regös E. V. – Traditionelle ungarische Tanzkultur München) Nyugat-Európa egyik legjelentősebb és legaktívabb magyar kulturális közössége, amely több mint négy évtizede ápolja és közvetíti a magyar néptánc és népzene értékeit. Története szorosan összefonódik a külföldön élő magyarság identitásőrző törekvéseivel, a közösségteremtés erejével, valamint a táncházmozgalom szellemiségével.
A kezdetek: cserkész gyökerek és közösségépítés
A Regös története 1980 februárjában kezdődött, amikor Kölley György (Gyurkabá) és Kölley László kezdeményezésére létrejött egy néptánccsoport a müncheni magyar cserkészet keretein belül. Az alapgondolat az volt, hogy a fiatalok számára olyan közösségi teret hozzanak létre, ahol magyar néptáncokat tanulhatnak, és ezáltal kapcsolatban maradhatnak kulturális gyökereikkel. A kezdeményezés nem előzmény nélküli: a „regösmunka” és a regöstáborok már korábban is fontos szerepet játszottak a népi kultúra – faragás, népzene, nemezelés, fazekasság – továbbadásában.
Az első meghatározó szakmai mérföldkő Müller György, a Burg Kastl-i Magyar Gimnázium tanárának bevonása volt, aki hivatalosan is néptáncot kezdett tanítani a csoportnak. Ettől kezdve a Regös már nem csupán cserkészek számára volt nyitott, hanem minden érdeklődő előtt megnyílt, ezzel új korszak kezdődött: a közösség kiszélesedett, és a tánc fokozatosan professzionálisabb irányt vett.
Színpadi jelenlét és szakmai fejlődés
Az 1980-as évek végén a csoport tagjaiban megszületett az igény egy önálló, egész estét betöltő műsor létrehozására. Az 1989-es jubileumi előadás a müncheni Theater in der Leopoldstraße színpadán korszakhatárt jelentett. A Regös ekkor már gazdag repertoárral rendelkezett: domaházi, gyimesi, kalotaszegi, szatmári, dél-alföldi és dunántúli táncokat tanultak és mutattak be. A magas szakmai színvonal, az autentikus forrásokra épülő koreográfiák és az élő zenei kíséret – különösen a Pendely zenekarral való együttműködés – megalapozták a csoport hírnevét.
A sikeres fellépések után a Regös rendszeresen szerepelt rangos helyszíneken, többek között a müncheni Gasteigben, a Bayerischer Hof dísztermében és a Prinzregententheaterben. A társulat neve egyre inkább egyet jelentett a minőségi magyar néptánccal Nyugat-Európában.
A müncheni magyar bálok és a diaszpóra szerepe
A Regös aktív résztvevője lett a müncheni és más németországi magyar báloknak, amelyek az 1956-os emigráció óta a diaszpóra fontos találkozóhelyei. A Müncheni Magyar Bál – amelyet hosszú időn át a Bayerischer Hof dísztermében rendeztek meg – nemcsak társasági esemény, hanem a magyar kultúra reprezentatív bemutatkozási fóruma is volt. A Regös fellépései rendszerint nagy sikert arattak, és hozzájárultak a bajor–magyar kulturális kapcsolatok erősítéséhez.
A közösség lelke: emberi történetek és generációk
A Regös nem csupán táncegyüttes, hanem közösség, sőt sokak számára család. A visszaemlékezésekben visszatérő motívum az összetartozás, a barátságok és szerelmek születése, az egymás iránti felelősségvállalás. Több egykori tag élete meghatározó időszakának tekinti a Regösben töltött éveket. A próbák, fellépések, közös utazások és ünnepek nemcsak művészi, hanem emberi fejlődést is hoztak.
Egy különösen beszédes történet egy fiatal vendégmunkásról szól, aki Németországban találkozott először mélyebben saját kulturális gyökereivel a Regös révén. A néptánc és népzene élménye identitásformáló erővé vált számára, és végül hazatéréshez, értékrendbeli átalakuláshoz vezetett. Ez a történet jól példázza a Regös nemzetmegtartó szerepét: a tánc itt nem csupán művészet, hanem identitásőrző és közösségépítő erő.
A Durku- és Bilicki-éra
A csoport szakmai és közösségi virágzásában meghatározó szerepet játszott Durku István és Durku Csilla vezetése. Az ő idejükben vált a Regös igazán professzionális, ugyanakkor összetartó csapattá. Kiemelt figyelmet fordítottak vendégoktatók meghívására és a német érdeklődők bevonására is.
A 2000-es évektől Bilicki Viktor és felesége, Tímea vették át fokozatosan a vezetést. Fiatal oktatókként generációváltást vittek véghez, miközben megőrizték a szakmai színvonalat és a közösségi értékeket. Munkájuk eredményeként a Regös jó hírneve a táncházmozgalomban is elismertté vált. 2022-től 2024-ig Kibili Márton és Kibili Melanie vezették a szakmai munkát, melyet 2024-ben Bilicki Viktor vett át. Jelenleg Szakmári Imolával együtt oktatnak a haladó csoportban, Csanak Szabolcs Magyar Bori Sárával pedig a kezdő csoportban. A gyerekcsoportokat Török Emese és Pintér Gitta vezeti.
Táncház és hagyományőrzés napjainkban
A Regös tevékenysége nem merül ki a színpadi fellépésekben. A müncheni táncház 1982-ben indult, és azóta is havi rendszerességgel kerül megrendezésre, ma már élő zenével. Ezek az alkalmak nemcsak magyarok, hanem német érdeklődők számára is lehetőséget adnak a magyar népi kultúra közvetlen megtapasztalására.
Emellett a közösség családi és gyermekprogramokat is szervez – farsangi játszóházat, adventi kézműves foglalkozásokat, gyereknapot –, amelyek révén a hagyományőrzés a legfiatalabb generációkat is megszólítja.
Összegzés
A Regös Néptáncegyüttes több mint 45 éve élő bizonyítéka annak, hogy a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem megélhető, közösségteremtő erő. A müncheni magyarság számára identitásőrző bástya, a német közeg számára pedig kulturális híd. Története generációk munkájából, elhivatottságából és szeretetéből épül fel. A Regös egyszerre szakmai műhely, baráti közösség és „nagy magyar család” Németország szívében – olyan előretolt helyőrség, amely évtizedek óta hirdeti a magyar népi kultúra értékeit a világban.
München
