Mindig nagy kíváncsisággal vizsgáltam az idegen nyelvek és a nyelv mögött álló lélek bonyolult kérdéseit.
A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog - és Államtudományi Karán vagyok jogászhallgató. Református, hagyománytisztelő családban és közösségben nevelkedtem.
Családom a székely Erdővidékről származik, szüleim a Háromszék Táncegyüttes hivatásos táncosai voltak, mellette néptánc pedagógusok és néprajzkutatók, így már születésem óta táncházakban, néptánc táborokban, és a műfaj természetes közegében nőttem fel. Alig ötévesen magam is táncolni kezdtem, először a martonvásári Művészeti Iskola néptánc tagozatán, majd a nívódíjas Villő Néptáncegyüttesben, amelynek a mai napig aktív tagja vagyok.
A nyelvek szeretete nálam a magyar nyelv szeretetéből indul ki, és ennek tudatában végeztem középiskolai tanulmányaimat is. Mindig nagy kíváncsisággal figyeltem az idegen nyelvek és a nyelv mögött álló lélek bonyolult kapcsolatát, és mivel a világ legkülönbözőbb országaiban és nemzetközi fesztiváljain megfordultam, erről személyes és később tudományos tapasztalatokat is gyűjthettem. Hiszek a magyar lélekformában, amelynek nincsenek, és nem is lehetnek fizikai határai.
Hatalmas élmény volt számomra, amikor a budapesti Nemzeti Színház munkatársaként megtapasztalhattam, hogy igazából mit is jelent a lélek, a nyelv és a művészi megfogalmazás hiteles ötvözete, amely magyarként tanítja a magyart.