Győri születésű vagyok, a Kazinczy Ferenc Gimnázium után a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem biomérnök MSc szakon, majd Győrben kezdtem el fejlesztőmérnökként dolgozni.

Már óvodás koromban csodálattal néztem a bátyámék néptánc előadásait, és elhatároztam, hogy én is szeretnék táncolni. A néptánc bűvölete ma is él bennem. A győri Rába Néptáncegyüttes aktív tagjaként beutaztam Európát, szerencsémre Erdélyben különösen sok helyre eljutottam, és személyesen találkozhattam, beszélgethettem olyan táncosokkal, akiket ma már csak archív felvételeken látni. A jövőmet nem tudom népzene és néptánc nélkül elképzelni, hiszen a magyarság táncainak, hagyományainak megőrzése számomra nem csak hobbi, hanem életforma is.

Mindig is szerettem gyerekekkel foglalkozni, szerencsére a tanáraim gyakran lehetőséget adtak nekem arra, hogy segítsek csoportjaik tanításában vagy a versenyekre való felkészítésben. Mind a fiatalabb generációnak, mind a saját korosztályomnak sokféle programot szerveztem, és a közösség formálásában is mindig aktív szerepet játszottam. Később havi rendszerességgel szülővárosomban táncházakat szerveztünk, ahol az érdeklődőknek néptánc oktatást is biztosítottunk, de tanítottunk különböző táborokban, rendezvényeken is.

A Kőrösi Csoma Sándor Program rendkívül jó lehetőséget kínál arra, hogy tudásomat kamatoztatva a határainkon túl élő magyarok segítségére legyek. Szeretném továbbadni mindazt, amit az erdélyi és magyarországi hagyománykövető magyaroktól kaptam, hallottam, így ápolni a magyar néptánc művészetét és a hozzá kapcsolódó hagyományokat. Rendkívül megtisztelő, hogy bizalmat szavaztak nekem, minden erőmmel azon leszek, hogy a lehető legtöbb tudást átadjam, és az argentínai Regős Táncegyüttes tagjaiban a magyar kultúra szeretetét megerősítsem.