Nem csak Magyarországon élnek magyarok. Kis hazánkban is élnek külföldi nemzetiségű emberek, úgy más országokban is élnek magyar emberek. Nagyon sok magyar él szerte a diaszpórában. A kultúrának nincsen országhatára, a kultúra határtalan.
Nemzeti himnuszunk születésének 200. évfordulójáról Calgaryban is méltóképpen megemlékeztünk egy csodálatos rendezvény keretein belül a Magyar Házban. Hagyományteremtő célja is volt a rendezvénynek, hiszen ez idáig még nem volt semmilyen megemlékezés ennek a napnak tiszteletére.
Január utolsó hétvégéjén tartottuk a rendezvényt, amelynek első felében színpadi produkciók váltották egymást. A Himnusz közös éneklésével kezdődött a program. Fellépett a Bethlen Gábor Magyar Nyelviskola óvodás csoportja, magyar népköltéseket adott elő.
A szombati iskolás csoport tanulói elszavalták a Himnuszt, a vasárnapi kisiskolások pedig József Attila Altató című versét. Kanadai tanulók is irodalmi darabokkal készültek. Dunántúli népdal csokorral készült két táncos leány és magyar népmese is színpadra „került”.
Egy itt élő magyar házaspár elénekelte a Vidróczki népballadát, továbbá Arany János Pázmán lovag-ja is elhangzott, illetve népi hangszereken, tekerőkön játszottak történelmi dallamokat. Szünetben igazán finom lángost lehetett vásárolni.
Ezen kívül lehetett kézműveskedni, magyar motívumok színezésével és ragasztásával könyvjelzőt készíteni. Szünet után az itt működő felnőttekből álló Vadrózsa Néptáncegyüttes lépett fel egy mezőségi improvizációval. Ezt egy népdaltanítás és közös éneklés követte.
A házigazda Nádihegedű MNM kis néptáncosaival táncbemutatót tartottunk az eddig tanultakból, dunántúli dudálás és ugrós táncból. Végül egy fergeteges táncházzal zártuk a napot. Tartalmas és csodálatos napot tudhatunk magunk mögött.
Pozitív visszajelzések alapján, nem kérdés, hogy jövőre is megtartjuk a Magyar Kultúra Napját. Véleményem szerint az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
