Az 50-es, 60-as és 70-es években az államalapítást misével ünnepelték Paraguayban. Akkoriban két magyar atya élt az országban – Gaál Jenő és Hirt Vilmos, akik ez alkalomból évente látogattak el Asunciónba. Erre a fontos ünnepségre Buenos Airesből is érkeztek látogatók, Lesko László és Hefty László lelkészek személyében. Az utazást erre az időpontra időzítették, mert fontos esemény volt ez a közösség életében. Általában nem egyedül érkeztek, sokszor a családjukkal tették meg a hosszú utat. A szentmise vagy istentisztelet után a társaság egy ebédre vagy közös vacsorára gyűlt össze, és emlékezett az elmúlt időkre. A berlini fal leomlása után az atyák visszatértek Magyarországra, hogy ott megalapítsák a Berbitas gyülekezetet.
A Szent István napi ünneplések nem merültek feledésbe. A közösség tagjai továbbra is összegyűltek egy-egy találkozóra vagy közös ebédre. Az 1990-es évek végén és 2000-es évek elején Hirt atya, több mint 10 egymást követő évben visszatért Paraguayba, hogy együtt ünnepelje ezt a fontos eseményt a kivándorolt magyarokkal. Általában papok vagy párok kíséretében érkezett, akikkel megismertette az országot és a helyi nevezetességeket is. Neki köszönhetően ismét volt magyar mise, ezt követte az ebéd, amit a delegáció tagjaival közösen fogyasztottak el.
Az utóbbi időben az itt élő magyarok egy közös rendezvénnyel és ebéddel emlékeznek meg augusztus 20-áról és az államalapításról. A magyar közösség életének talán legfontosabb eseménye a Szent István nap és a köré épült hagyományok.
Ebben az évben valóban rendhagyó ünnepségen vehettek részt a dél-amerikai és a paraguayi magyarok, hiszen a személyes találkozó helyett ezúttal a világhálón keresztül elérhető konferenciához csatlakozhattak. Érdekes, hogy bár a személyes találkozások nehezen kivitelezhetőek, az online rendezvényekkel közelebb érezzük magunkat a többi magyar szervezethez és azok tagjaihoz.
Az eseményen résztvevők színes és változatos programmal emlékeztek vissza az ünnep történelmi hátterére. Megismerkedtek a debreceni virágkarnevállal, az ország tortájával, a székesfehérvári királyi napokkal és sok-sok más érdekességgel.
Megemlítésre került István királynak fiához, Imréhez intézett “Intelmei”, amely a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása volt, és amely bizonyos értelemben nevezhető az első magyar alkotmánynak. A tíz pontba szedett szöveg gyakorlati tanácsokat tartalmaz, hogyan lehet igazságos, bölcs és erős uralkodóvá válni. Egyebek mellett az ünneplő magyarság meghallgatott egy részletet is ebből a régi, ám annál fontosabb írásból, amely így hangzott:
“Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.”(Kurcz Ágnes fordítása)
A képek tulajdonosai hozzájárultak a fotók publikálásához.
