Szombaton kora délután gyülekeztünk a readingi vasútállomásnál, ahonnan a Temze partjához indultunk. Itt avattuk be cserkészeinket, hogy ők valójában lengyel szabadságharcosok, kiknek segítsége most elengedhetetlen a magyar forradalom sikeréhez. Első feladatukként a 12 pontot s a Nemzeti dalt kellett összerakniuk (játszótéren elrejtett borítékokban voltak a segítségek). Miután megismertük, hogy mit követelnek Petőfiék, eldöntöttük, hogy csatlakozunk hozzájuk, hiszen ezek mindenki számára fontos követelések. Elkészítettük kokárdáinkat, majd kiosztottuk a csapatoknak a galambpostát (walkie-talkie).
Továbbiakban a park területén kellett minél több pénzt találniuk, mivel a postán érkező újságokban és levelekben a szabadságharc hősei fegyvert, kötszert, és élelmet kértek a külföldi segítőktől. Szerencsénkre a mi, lengyel forradalmáraink jól gazdálkodtak pénzükkel, így a csatákhoz szükséges elegendő mennyiségű segítséget tudtunk küldeni. Sajnos azonban ez nem volt elegendő a Habsburgokat segítő hatalmas orosz cári sereg ellen, így a világosi fegyverletétel után egy meghittebb helyre mentünk, ahol megemlékeztünk az aradi vértanúkról, és mindazokról, akik a forradalom elején megfogalmazott 12 pontért bármilyen formában harcoltak.
A program során igyekeztünk végigvenni a másfél év fontosabb eseményeit, korabeli érdekességekkel színesíteni a pénzkeresést. Végül nagyon fontosnak tartottuk megértetni az itt, London környékén élő magyar gyerekekkel, hogy miért olyan fontos megemlékezni az 1848-as szabadságharc hőseiről.
